Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Válogatott dokumentumok
Készült: 65 példányban Prop. 27/4/1970. TÁJÉKOZTATÓ CSONGRÁD MEGYE ÁRVÍZVÉDELMI HELYZETÉRŐL A Tiszán és a Maroson az utóbbi száz év maximumait meghaladó árhullám egyidejű levonulása következtében árvízveszély alakult ki a két folyó Csongrád megyei szakaszain is. Ennek megfelelően a veszély jelentkezésétől kezdve — figyelembe véve a romániai és az észak-magyarországi árvízvédelmi tapasztalatokat is — harmadfokú készültség elrendelésére került sor és megtörténtek a szükséges intézkedések a veszély elhárítása érdekében. A kezdeti nehézségek ellenére a védelmi munkákra mozgósított szakembereknek, munkaerőnek a nagymennyiségű anyagi és technikai eszközök segítségével mind ez ideig sikerült gátak között tartani a folyókat. A veszély azonban még nem múlt el. A Tiszán levonuló nagyarányú árhullám a szakvélemények alapján június 5-e körül kb. 950-1000 cm között fog tetőzni Szegednél, amely jóval meghaladja az 1932. évi 923 centiméteres maximumot. Bár a Tisza védtöltései erősebbek, biztonságosabbak, mint a Marosé, de számolva az eddig soha elő nem forduló magas vízszinttel és az árhullám lassú levonulásával, a védtöltések rendkívüli erőpróbának vannak és még hosszú ideig lesznek kitéve. A védelem munkáit irányító szervek — áttekintve a kialakult helyzetet, számolva előre nem látható, rendkívüli eseményekkel is — a Tisza Csongrád megyei szakaszán fokozott készenléti állapotot rendeltek el, és nagy erőfeszítéseket tesznek a veszély elhárítása érdekében. Jelenleg az alábbi feladatok végrehajtását rendelték el: A Tisza védtöltéseinek műszaki felülvizsgálása alapján mintegy 14 km-es szakaszon töltésmagasítási munkálatokat végeznek. A védgátak gyengébb szakaszait homokzsákokkal, hullámfogó rőzsetakaróval megerősítik. Fokozatosan — a szükségletnek megfelelően egyre nagyobb munkaerőt, anyagi eszközöket, technikai eszközöket csoportosítanak a Tisza alsó szakaszán folyó védekezési munkálatokhoz. Pl. a védekezésben résztvevő magyar katonai alakulat létszámát megnégyszerezik. Jelentős mértékben növelik a védekezésben résztvevő közerőt is. Az illetékes szervek megkezdték a Tisza jobb partján lévő községek veszélyezte- tettségi fokának felmérését és ennek alapján felkészülnek a lakosság esetleges (ha rendkívüli helyzet alakulna ki és megkívánná) tervszerű és részleges vagy teljes kitelepítésére. Erre azonban csak akkor kerülhet sor, ha a lakosságot közvetlen életveszély fenyegeti. Kidolgozásra került Szeged város árvízvédelmének terve is. A munkálatok ennek alapján folynak. A Tisza gátjainak fokozott védelme mellett továbbra is jelentős erőket igényel a Maros torkolatától Makó városig terjedő töltésszakaszokon folyó védekező munka. Ezt a hosszantartó magas vízállás és a Tiszának a Maros egy bizonyos szakaszára gyakorolt visszaduzzasztó hatása mindenképpen indokolttá teszi. Jelenleg folyamatosan végzik az állandóan keletkező kisebb buzgárok elfogását. Szádfalazással, terheléssel erősítik a védtöltés gyengébb szakaszait. Makó városban és a hasonló módon érintett községekben a szervezett visszatelepülés még nem indult meg. Erre csak akkor kerülhet sor, ha a Maros vízállása teljes 183
