Berta Tibor - Biernacki Karol: Emlékkötet az 1970. évi Maros és Alsó-Tisza vidéki árvízről - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 38. (Szeged, 2010)
Bevezető az 1970. évi árvíz 40. évfordulója megemlékezéseihez
A szegedi újjáépítést és a város árvízvédelmi rendszerének megerősítését követően az 1881, 1888, 1889, 1895, 1912, 1913, 1916, 1919, 1924, 1932, 1940, 1941, 1942, 1962, 1964, 1965, 1966. években is fenyegették magas tiszai vízállások a várost, de a védőművek szilárdsága és a védekezők eredményes munkája nagyobb nehézség nélkül, sikeresen hárította el a veszedelmet. Az 1970. évben először az áprilisi, majd a legkomolyabban a májusi és az azzal összefüggő júniusi, teljes Tisza-völgyre kiterjedő árhullámok idézték fel először komolyabban annak veszélyét, hogy Szeged városát esetleg második elöntési katasztrófa is érheti. 1970 tavaszán négy kisebb árhullámot követően az áprilisi árhullám 1941 óta a legmagasabbnak bizonyult a Tiszán. Az áprilisi és májusi kiterjedt erdélyi és kárpátaljai esőzések a Körösök völgye kivételével a Tisza teljes vízgyűjtő-területét az addigiakat felülmúló árhullámok kialakulásának helyzetébe hozták. Május 17-én, vasárnap délután a Maros gyulafehérvári váratlan betörése hírére Dégen Imre államtitkár, árvízvédelmi kormánybiztos telefonon személyesen rendelte el a legmagasabb fokozatú árvízvédelmi készültséget. Ugyanakkor megkezdődött a védelmi felvonulás a Maros magyar szakaszára, de még aznap rémhírek is kezdtek Makón elterjedni a romániai hírközlés elmaradása miatt. A kormánybiztos kedden, 19-én délután gépkocsin bejárta a Maros hazai töltéseit, tárgyalt Makó város vezetőivel, majd 22 óra tájban megérkezett a szegedi vízügyi igazgatóságra. Forgó László igazgató, védelemvezetővel és a védelmi törzzsel folytatott megbeszélése során még az éjszaka a következő két kérdést tette fel nekem: Milyen magasságú tetőző vízállás várható a Maroson Makónál? Mit jelent ez a magasság Makó terepszintéhez képest? Az első kérdésre a válaszom: 630 cm várható, ez 50 cm-rel több, mint az eddig előfordult legmagasabb makói vízállás. (A tényleges érték 624 cm lett, tehát az előrejelzés jó volt.) A második kérdésre: A várható tetőzés Makó legalacsonyabb terepszintjét 6 m- rel, a legmagasabbat 2 m-rel, az átlagosat 3-3,5 m-rel fogja meghaladni. Dégen Imre válasza annyi volt: „Akkor Makót kiürítjük! ” Rögtön hívta a külön-vonalon Fock Jenő miniszterelnököt, s annak azonnali hozzájárulása után Czinege Lajos honvédelmi minisztert (a katonaság és a polgári védelem bevonására). Utasítást adott a megyei területi bizottság másnap kora reggeli összehívására, a makói kitelepítés elrendelésére. A makói — árvízvédekezésre igénybe nem vehető — lakosság (idősek, gyermekek, nők, stb.) elszállítása még a szerdai, 20-i napon megkezdődött, s a következő napon folytatódott. Kb. 20 ezer embert szállítottak el, főként Hódmezővásárhelyre és Szentesre. (Hasonló kitelepítés 1995-ben Hollandiában, a Rajna árvize miatt történt. Akkor 250 ezer embert szállítottak biztonságba, haszonállataikkal együtt, Árvíz-betörés sem nálunk, sem Hollandiában nem következett be.) A Maros első árhulláma ugyan a Tiszába szakadt, de május végén kialakult a második, és ez már „oldalba kapta” a Tisza fő árhullámát éppen Szegednél. Szegeden kialakult a 961 cm-es, 2006-ig a legmagasabb vízállás. Ha kivetítenénk ezt a magasságot, ez a Széchenyi téren, Vásárhelyi Pál szobránál több mint másfél méter volna a tér szintje felett. Mi lehetett ebben a helyzetben az árvíz-védelem feladata? A töltések oldalát tartósan borító víz átszivárgásának korlátozása, a magassági hiányok pótlása, a töltések vé14
