Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A népszerű politikus
kell tartóztatni Schvoyt és bíróság elé Nagyivánnal [...] A Nagyiván-klikk szembehelyezkedett Tildy Zoltánnal és Balogh Istvánnal". A kommunista lap tehát már nyíltan képviselte azt a - később általánossá vált kommunista gyakorlatot hogy a politikai ellenfeleket rendőrségi, bírósági úton kell elhallgattatni, eltávolítani a politikai életből. Sem Shvoy, sem Nagyiván ellen nem tudtak felhozni olyan okot - demokrácia ellenes állítólagos nézeteik mellett amely alapján rendőrségi eljárást tudtak volna indítani ellenük. Éppen január elején kezdődött a városban Tukats Sándor volt főispán népbírósági pere. Ennek során Shvoy Kálmán tanúkénti vallomásában elítélte a Horthy-rendszert és képviselőit. Ezt mondotta: „Tukats Szeged egyik rossz szelleme volt, Széchenyi István, Buócz Béla, Meskó Zoltán voltak a társai, ők irányították abban az időben Szeged politikai életét. Tukatsnak köszönhető, hogy a nyilaspártok mandátumhoz jutottak". Tehát nem lehetett azt állítani, hogy Shvoy ellene lett volna a demokratikus átalakulásnak. Sem a kisgazdapárt országos vezetőinek, sem a kommunistáknak nem sikerült eltávolítaniuk Nagyivánékat a kisgazdapárt helyi vezetőségéből. 1946. elején a baloldali pártok felvetették az államforma megváltoztatásának, a köztársaság kikiáltásának ügyét. Sulyok Dezső már idézett könyvében erről a következőket írta: Tildy szabályozni akarta az új államformát - Köztársasági államforma bevezetésére vonatkozó törvényjavaslatra tett indítványt. Amikor a pártok képviselőinek bizottsága erről vitatkozott, energikusan felléptem a törvényjavaslat ellen. Utaltam arra, hogy fontos törvény feletti tanácskozás nem lehetséges, mielőtt a békét megkötnék és ratifikálnák. A nemzet nem rendelkezik a nemzeti akaratnyilvánítás teljes elhatározóképességével mindaddig, amíg a megszálló csaptok jelen vannak. Ezt a problémát egyébként is csak népszavazással lehetne megoldani. Az államforma bizonyára olyan ügy, amely a népet is érinti. Végezetül arra utaltam, hogy a mostani nemzetgyűlés ebben a kérdésben egyáltalán nem rendelkezik erkölcsi teljhatalommal, mert a választásoknál senki sem szól egy szót sem arról, hogy a nemzetgyűlés az államformáról is dönteni fog. Ilyen szándékot egyszerűen elhallgatni nyilvánvaló család. Álláspontomat további párttagok is osztották mint Nagy Vince, Vásáry István, Haller Béla, Fillér László, Nagyiványi (helyesen: Nagyiván) János, Oberschall Ilma, Némethy Jenő és Vér Imre. Mindezeket a képviselőket később kizárták a pártból. Tildyvel erről a kérdésről külön megbeszélést folytattam. Arra hívta fel a figyelmemet, hogy az oroszok sohasem írnának alá velünk békeszerződést, ha nem valósítanánk 74
