Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A vállalkozó szellemű gazdálkodó
A VÁLLALKOZÓ SZELLEMŰ GAZDÁLKODÓ Miután a háborúból hazatért, és leszerelt a fiatal gazda, Nagyiván János ugyancsak leszerelt Ferenc testvérével bekapcsolódott a gazdálkodás mindennapi munkájába. Mind apja, mind ő maga fontosnak tartotta, hogy gyarapítsa tudását, gazdasági, gazdálkodási ismereteit, mert idősödő apja mellett egyre inkább neki, a legidősebb testvérnek kellet átvennie a családi gazdaság, és a gazdálkodás irányítását. Ezért jelentkezett a városban működő népfőiskolára, amely a gazdaifjak gazdasági képzését tekintette feladatának. Az 1920-21-es tanévben vett részt a népfőiskolán, amit sikeresen elvégzett. Az ott tanultakat igyekezett hasznosítani mindennapi munkájában, gazdálkodásában. Korábbi tapasztalatai és elméleti tudása alapján jól tudta, hogy az egyoldalú, külterjes gabonatermelés helyett az állattenyésztés fejlesztése jelenti a parasztgazdaságok korszerűsítésének útját. A megtermelt gabonát nem önmagában, hanem bőrben, vagyis állattenyésztési termékként, hízott sertésként, tejként, sőt feldolgozott tejtermékként, hízott marhaként, hízott baromfiként, gyapjúként, és húsvéti bárányként célszerű értékesíteni. A tanyán az igáslovak mellett 8-10 tehenet, nem kevés sertést és juhot, valamint egy-egy falkára való libát, pulykát és gyöngytyúkot tartottak. A tanya elhelyezkedése, udvara ezt a korszerűnek mondható állattenyésztő gazdálkodást szolgálta. Lakóépülete 3 nagy szobából állt, amelyekbe az üvegezett teraszról lehetett betérni. Emellett magában foglalt még egy nagy nappali szobát, konyhát, mosókonyhát és egy nagy éléskamrát. A lakóépület városi jellegű volt, téglából épült, külső falait kőporral borították be. A szobákat télen nem kemencével, hanem a bennük lévő kályhával fűtötték. A lakóépülettel szemben, a kövezett, téglával kirakott belső udvaron a nyári konyha, kisebb éléskamra és a kemence helyezkedett el, amelyben a kenyeret sütötték. A belső udvart a fészer zárta le, amelyben a szekeret, a nagy mező- gazdasági eszközöket, valamint a vásárolt lóvontatású aratógépet tárolták. A külső gyepes udvart a ló- és a tehénistálló, a sertés- és a juh ól, valamint a nagy baromfiállomány óljai vették körül. Végül a tanya mellett gyümölcsfák is álltak. A tanya körüli birtokon a nagy állatállomány takarmányát termelték meg, de saját ellátásra búzát is termesztettek. A birtokhoz legelő tarozott, ahol a baromfiállományt, a sertéseket, juhokat és a teheneket legeltették. A nagy állatállomány gondozását a család egyedül nem tudta ellátni, ezért 2-3 állandó cselé22
