Tamasi Mihály: A szegedi gazdapolitikus, Nagyiván János 1893–1961 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 37. (Szeged, 2009)
A Nagyiván-család múltja
A NAGYIVÁN-CSALÁD MÚLTJA A családi emlékezet, a családi szájhagyomány keveset tud a család múltjáról. Nem tudják, hogy honnan származik a nevük, szegedi őslakosok-e, vagy máshonnan települtek-e be. A családi emlékezet csak azt őrizte meg, hogy a család Felsővároson élt, volt iparos foglalkozású is a családtagok között, aki keményítő üzemet működtetett. A politikus apja, idősb Nagyiván János 1863-ban született. 1879-ben a nagy árvíz idején 16 éves volt, és önfeláldozóan, sikerrel mentette a gazdálkodással is foglalkozó család lovait. A lószeretet jellemző a család későbbi nemzedékeinek életére is. Idős Nagyiván János anyja Gedó Terézia, a hírneves Gedó família tagja volt. A Gedó-családról kapta a Felsővárossal szomszédos kis városrész a nevét, amelynek központjában a Gedó-kocsma állott. A Nagyiván-család a Gedó famíliával rokonságban állott. A Nagyiván-család törzsgyökeres felsővárosi. Ez a városrész a halászok, a hajósok, a hajóácsok, az iparosok, a polgárság városrésze, a legpolgáribb fertálya Szegednek. Parasztok, gazdálkodók is éltek itt kisebb számban, akik a város melletti feketeföldi övezetben gabonát, takarmányt termelnek és a külső homoki, pusztai övezettől eltérően már nem szabadtartásos, legeltető, hanem istállózó korszerűbb állattenyésztést folytattak. Milyen képet mutatott a város a családalapító Nagyiván János (1863-1948) születése időszakában? Szeged gazdasági, társadalmi viszonyai az 1870-es évek elején Az 1870-ben végrehajtott helyi népszámlálás szerint akkor a város lélek- száma 70 179 volt. A mintegy 24 000 aktív kereső népesség többségét mező- gazdasági napszámosok, éves szolgák és a városban személyes szolgálatot ellátók, vagyis a városi gazdag családoknál szolgáló ún. házi cselédek tették ki, akiknek száma együttesen megközelítette a 14 000-et, s a kereső népesség majdnem 60%-át alkották. A kimutatás szerint a birtokosok száma 3604, a földbérlőké pedig 495 volt. Más kimutatás szerint a bérlők jóval nagyobb létszámot képviseltek. A különbség abból adódhat, hogy a helyi népszámlálás során csak a saját földtulajdonnal nem rendelkező bérlőket vették számba. Tudniillik saját földdel rendelkező bérlők is voltak nagy számban. A város határa ekkor mintegy 140 000 kát. holdat tett ki, ennek azonban elég jelentős része legelő, homokos puszta volt. A terület 37%-át szántónak 11
