Blazovich László: Csongrád megye tanácsainak tisztségviselői 1950–1990 - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 36. (Szeged, 2007)
Bevezetés
amelyben az egyes vármegyék tárgyalásánál feltüntette a főispánok névsorát, és leírta jelentősebb tetteiket. A 18. századból Wagner Károly nevét említjük meg, aki elkészítette kéziratban a főispánok megyénkénti jegyzékét, Lendvay Ignác Márton a királyi személynökök és az ügyigazgatók sorozatát, Csergheö Ferenc pedig a Dunántúli Kerületi Tábla történetének függelékeként egy egész dikasztérium teljes személyzetének listáját állította össze a legkisebb rangú hivatalnokokig.3 A 19. század második felében az archontológia gyűjtő munkálatok alábbhagytak, majd a millennium környékén a megye- és városmonográfiák készítésével új lendületet vettek a kutatások, amelyek a 20. század során tovább színesedtek. A 20. század elején a műfajt az egyházi archontológiák éltették tovább, mint például Kollányi Ferenc: Esztergomi kanonokok 1100-1900, illetve Chobot Ferenc-Csáky Károly Emánuel: A váci egyházmegye történeti névtára 1-11. 1915-1917. Sajátos, a korra jellemző munkák is megjelentek, amelyek az első világháború részvevői valamely csoportjának tagjait vették számba, továbbá olyan összeállítások, amelyek hivataltörténet részeként jelentek meg, mint például Ember Győző: A m. kir. Helytartótanács ügyintézésének története 1724-1848. 1945 után a kutatók érdeklődési köre újra az archontológiák készítése felé fordult, amellyel együtt a tárgykör is kiszélesedett. Trócsányi Zsolt a közigazgatás történet részeként fogta fel a munkálatokat Erdély központi kormányzata 1540-1569 című munkájában. Köblös József: A budai, fehérvári, győri és pozsonyi káptalan arcontológiája 1458-1526 címmel középkori egyházi tisztségviselőkről állított össze kötetet. Hadtörténeti jellegű gyűjtemények is megjelentek, mint például Bona Gábor: Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban 1848-1849, vagy Uő. Kossuth Lajos kapitányai. Az utóbbi korszak jeles archontológusa, Fallenbüchl Zoltán több kötetet és tanulmányt jelentetett meg a kutatás széles skáláját felölelve. Kettőt említünk meg közülük: Magyarország főméltóságai és Magyarország Főispánjai címűeket. A műfaj kiemelkedő alkotása Engel Pál: Magyarország világi archontológiája 1301-1457 l-ll. Bp. 1996. Az archontológiai kutatás kiterjedt a megyék tisztségviselőire és hivatalnokaira is. Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara a XVII. század első felében című művének függelékeként adta közre Győr vármegye tisztikara 1526-1703 című összeállítását. Turbuly Éva Zala megye tisztségviselőit gyűjtötte össze a 18. század első feléből. Fejes Imre pedig Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981 a megye közigazgatási területi változásait, valamint a megye, a járások a városok és települések tisztségviselőinek listáját adta közre.4 5 A megyei archontológiák kiemelkedő alkotása a Zala megyei Levéltár munkatársai által készített, Molnár András által szerkesztett Zala megye archontológiája 1138-2000,5 amely Zala 3 I. m. 124-125. 4 Fejes Imre: Veszprém megye közigazgatási beosztásai és tanácsi vezetői (1945-) 1950-1981. Veszprém, 1982. Gecsényi Lajos: Győr megye közigazgatása és tisztikara 1526-1703. Levéltári Szemle 1998. 3. 14-34. TURBULY Éva: Zala megye közigazgatása a XVIII. század első felében. In: Levéltári közlemények 1986. 291-293. 5 Zala megye archontológiája 1138-2000. Szerk. Molnár András. Zalaegerszeg, 2000. 6
