Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Utószó
a valamikor a nyers akácfa üde színét mutató, friss illatát árasztó - még Komoróczy György készíttette - bútorzat megkopott: elszürkült. S ki emlékszik már a Dóm téri üvegpalotában a városházi konyha „menűillataira”, melyek bizony el-elnyomták a lassan porladó iratok mással összetéveszthetetlen szagát? Mondhatni munkahelyemnek tekintem a szegedi levéltárat. Hogy a Szeged története monográfiát szolgáló kutatásaim teljesebb hozadékát meg a sokszorosított voltában eleve pusztulásnak kitett Szeged szab. kir. város szervezeti szabályrendeletét (1943) e helyütt együtt tehetem közzé: köszönet érte támogatóimnak, mindenek előtt magának a Csongrád Megyei Levéltárnak. A Tanulmányok Csongrád megye történetéből sorozat indulását és kibontakozását végigkövettem. Valamennyire magam is közreműködtem benne és érte. Még a Farkas József szerkesztette második, 1978. évi kötetében jelenhetett meg Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében (1848-1875) c. közleményem (2:163- 263.), 1994-ben pedig egy diák kori pályamunkám kései átdolgozásának már Blazovich László adott helyet benne [Nemzeti bizotságok és önkormányzatok. Csanád-Arad-Torontál közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék intézménytörténetéhez (1944. szeptember - 1945. május)', 21:117-183.]. A Szegedi Műhely és elődei hasábjain majd minden szegedi vonatkozású kötetéről vagy vonatkozású kötetéről vagy tanulmányáról írtam ismertetést. Könyvemet egy régies szót is fölelevenítve Szeged megyei jogú város közönségének ajánlom: nem csupán a szakmabelieknek és a historikus írások kedvelőinek, hanem az egykori törvényhatóság kései örököseinek: a mai Város vezető tisztségviselőknek, a városatyáknak és a köztisztvieslőknek is. Közöttük számos volt hallgatómnak. Talán nem lesz tanulság nélküli. Szegeden, 2004. március 22-én A szerző 330
