Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szeged sz. kir. város szervezeti szabályrendelete (1943) közzétételéhez
lat tapasztalatain, a közigazgatás jog és közjog ismeretein épül fel; mintát nem kaptunk hozzá egyik városból sem. Ha ilyent kértünk, az a hivatalos értesítés jött számunkra, hogy a szervezési szabályrendeletet még nem dolgozták át, a régi van érvényben. Elmondhatom ezek után, hogy a szegedi szervezési szabályrendelet - információm szerint - az első lesz az országban, amely mint ilyen, a többi városoknak fog mintául szolgálhatni. Bátran állíthatom azt is, hogy a szabályrendelet-tervezet elkészítésénél arra törekedtünk, hogy a legjobb tudással és legtisztább lelkiismerettel, a legjobban [...] adjuk, igazán útmutatással ahhoz, hogy a közérdeknek tökéletes szolgálója, kielégítője, legyen.” Utolsó bekezdése a jegyzőkönyvbe - a szubjektivitás mellőzésével - ekként iktat- tatott: „Az iratoknál elfekvő szabályrendelet-tervezet a szegedi közigazgatási szolgálatban eltöltőitek gyakorlati tapasztalatával, a közigazgatási és közjog vonatkozó rendelkezéseinek szem előtt tartásával készült el, a maga nemében talán első lesz az országban és arra törekszik, hogy n g annak alaján a törvényhatósági közigazgatás a közérdeknek megfelelő legyen.” A határozat: „A szervező szakbizottság által letárgyalt szabályrendelet-tervezetet a törvényhatósági bizottság közgyűlése általánosságban és részleteiben elfogadta és a város szervezeti szabályrendeletét a következő szöveggel alkotta újjá.” A jegyzőkönyvben - miként az jogszerű volt - a teljes szövaeg beiktatást nyert. Mint idéztem, a polgármester jóváhagyásért 1943. május 25-én terjesztette föl a Belügyminisztériumba.9 10 Miként arról a lapok - így a Délmagyarország és a Szegedi Új Nemzedék - beszámoltak, a tervezet mind a kisgyűlésben, mind a közgyűlésben vita nélkül ment át. Külön említik az 1942. november 26-i szervezőbizottsági ülésen elfogadott létszám- növelést, melyet - némi vita után - ugyancsak elfogadtak. Dr. Széchenyi István városatya indítványára a javasolt III. osztályú aljegyzői állás helyett I. osztályút szerveztek, miáltal némileg megnőtt a lehetőség a tisztviselői előlépésekre.11 Magának a dr. Tóth Béla helyettes polgármester által főjegyzői minőségében előkészített és előterjesztett tervezetnek egyedül a Délmagyarország adott nagyobb, „békebeli” jellegű és szakszerű publicitást, mégpedig a közgyűlési tárgyalás napján, amely szombatra esett. A lap anonim munkatársa a szervezeti szabályzat újjáalkotá- sát, amely a „tárgysorozatnak egyik feltűnést nem keltő, de annál fontosabb pontja”, helyesen azzal magyarázta, hogy az 1903. évi statútum időközben annyi módosítást szenvedett, hogy „ebben a rengetegben a legszakavatottabb közigazgatási tisztviselő is csak nehezen tud már eligazodni [...] az egységes rendszerbe foglalás hiányában”. Az 1929:XXX. te. alapvető változásokat hozott, ám magában a statútumban ezekből alig tükröződik valami. Megszűnt a tanács, létrejött a kisgyűlés, megnőtt a polgár- mester hatásköre; „a tanácsülések helyét referáló ülések foglalták el, ahol az ügyosztályvezetőknek tájékoztatni kell a polgármestert a folyamatban levő ügyekről”. 9 CSML Szeged thb. közgy. jkv. 1943:7. - Vö. Szeged közgyűlési jkv. 1943:6.); az előadmány fogalmazványa CSML Szeged polgm. 6292/1942. lt., iktatás nélkül. 10 CSML Szeged thb. közgy. jkv. 1943:7. 11 A közgyűlés kimondta az OMTK szegedi üzemének megvásárlását [...]. DM 1943. jan. 31.; Nyomós indokok alapján a közgyűlés levette napirendjéről az Attila-utca 19. szám alatti ház eladásának ügyét [...] SZÚN 1943. jan. 31. - A szervezési szabályzat elfogadásáról szóló pársoros tudósításrészletek még az alcímbe emelést sem indokolták... 320
