Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)
A 13. §-nál Polczner Jenő — Lévay Ferenc, Enyedi Lukács és Pillich Kálmán által támogatva — a kisebbség jogát védve azt javasolta, hogy a több részből álló előterjesztések egyben (en bloc) csak akkor szavaztassanak meg, ha ez ellen senki nem tiltakozik. A többség ezt nem fogadta el. Aló. §-nál is hiába terjesztette elő Polczner Jenő azt az indítványt, hogy az elnök csak az illembe, a közerkölcsiségbe vagy a közgyűlés tekintélyébe ütköző fölszólalá- sért utasíthatja rendre a szónokot, majd kétszeri rendreutasítás után „a közgyűlés beleegyezésével” vonhatja meg tőle a szót. A 19. §-nál szavazás kitűzésére, a 21. §-nál pedig a szavazás rendjére tett Polczner-féle indítványt a tanács is támogatta, így azt el is fogadták. Magyar János viszont hiába vitatta a tagok anyagi felelősségét is magában foglaló azon új rendelkezést, mely szerint az elnök szükség esetén „vagyonkérdéseknél névszerinti szavazást rendelhet el”, a többség azt elfogadta.36 A harmadik napi vitában a bizottságok körében figyelemre méltó új csoportosítást vezetett be a közgyűlés, nevezetesen 1. véleményező és előkészítő, valamint 2. önálló hatáskörrel bíró bizottságokra osztotta őket. Az előbbiek közé újként vették föl a közművelődési bizottságot, az utóbbiak közül viszont törölték a vízvédelmi bizottságot, amely csupán szükség szerint, eseti (ad hoc) jelleggel volt összehívható. Az apróbb változtatásokat itt számba nem véve figyelemre méltó, hogy a közgyűlés tanácsi javaslatra elejtette a szervezőbizottságnak a közigazgatási gyakornokok intézményére vonatkozó javaslatát, mivel „a közigazgatási gyakornokok részére elég tér egy városi törvényhatóság közigazgatásánál előléptetésre nem kínálkozik”.37 A február 23-i ülés kisebb, főként tanácsi eredetű módosításokat vitt keresztül a szabályzat szövegén. Jelentősebb vita a tiszti orvosi hivatal körében, valamint a kórházat illetően volt. Az előbbi hatáskörébe Lévay Ferenc több új pontot javasolt fölvenni; egyebek mellett az élelmiszerek vegyi vizsgálatát, valamint a vagyontalan betegek gyógykezelésének ellenőrzését. Bár ezeket a főorvos ténylegesen gyakorolta, az ő elutasítása nyomán a közgyűlés nem szaporította velük feladatkörét. Magyar János a kórházi másodorvosok külön osztályaira vonatkozóan kívánt intézkedést, dr. Singer Mátyás igazgató-főorvos „fölvilágosításai után” azonban indítványát ejtette.38 Február 26-án tárgyalta a közgyűlés a szervezeti statútumoknak a rendőrségre vonatkozó VI. címét. Itt Magyar János ecsetelvén a közbiztonsági állapotokat, „néhol egy kissé erősebb színekkel a kelleténél”, indítványt tett arra, hogy — miként már korábban felvetődött — „a rendőrség részére részletes szolgálati utasítás dolgoztassák ki”. Szluha Ágoston főkapitány ezt nem tartotta ugyan idevalónak, de a rendőrségi létszám megállapítása után ígéretet tett előterjesztésére. „A 207. szakasznál — olvashatjuk a tudósításban —- Csonka Ferenc tanár tett jeles beszédben indokolt indítványt vegyészi állás rendszeresítésére. Szluha főkapitány hozzájárult ezen, általa már a tanácsnál megtett indítványhoz, amelyet aztán [209. §-ként] a közgyűlés olykép fogadott el, hogy egy állandó vegyész alkalmazásáról a tanács gondoskodjék.” A város vegyésze 1921-ig az indítványozó Csonka Ferenc tanár volt.39 36 Rendkívüli közgyűlés. (A szerv. szab. tárgyában). (Második nap). SZN 1884. febr. 22., Kj.l894:49/a. 37 Kj. 1894:49/6.; Újdonságok. A szervezeti szabályzat [...]. SZN 1894. febr. 23. 38 Újdonságok. A szervezeti szabályok [...]. SZN 1884. febr. 24.; Kj. 1884:49/c. 39 Vő. PÉTER LÁSZLÓ: Csonka Vince fiai. = PÉTER LÁSZLÓ: Szegedi örökség. Bp., 1983. 153-159. 27
