Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
zottaknál a nyugdíjat, lakáspénzt, hadipótlék 50%-át és családi pótlékot, az ellátásban részesült és elhalt özvegyeknél az özvegyi nyugdíjat, lakáspénzt és nevelési járulékot. (4) Úgy a szóban lévő készpénz járandóságok összegének megállapításánál, mint az özvegyi nyugdíj és nevelési járulék összegének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni azt a körülményt, hogy a tényleges szolgálatban elhalt tisztviselő és egyéb alkalmazott az elhalálozás napját követő 3 hónapon belül magasabb fizetési fokozatba lépett volna elő abban az esetben, ha életben lett volna (7000/1925. M.E. 113.). (5) A tényleges szolgálatban elhalt atya után az elhalálozást követő első három hónap alatt járó illetmények ugyanazt a pénztárat terhelik, amelyből az atya fizetését kapja. A nyugdíjas atya vagy anya elhalálozását követő első három hónap alatt járó illetmények a nyugdíjalap terhére esnek és ezeket külön utalványozás nélkül kell az özvegy, illetve a gyám kezeihez kifizetni (5100/1924. M.E. II. 16). (6) A fentebb említett három hónapra kifizetett összegeket az özvegy, illetve szülőtlen árva abban az esetben sem tartozik visszatéríteni, ha a részére özvegyi nyugdíj, illetve nevelési járulék nem állapíttatik meg (5100/1924. M.E. II. 16. pont és III. 6. pont). (7) Ha a tényleges szolgálatban, illetve nyugdíjazott állapotban elhalt tisztviselő vagy egyéb alkalmazott után az özvegyen kívül a 33. § (3) bekezdés 2. pontjában említett nő, esetleg nők, vagy a szülőtlen árvákkal egyenlőknek tekintendő árvák is maradnak hátra, az özvegy a szóban lévő három hónapi készpénzjárandóságoknak 3/5 részét kapja, a fennmaradó 2/5 részben pedig az említett nők és árvák egyenlő mértékben részesülnek (7000/1925. M.E. 113. pont.). (9) A tisztviselő és egyéb alkalmazott, vagy nyugdíjas elhalálozása esetén özvegye részére a férj halálát követő lakbérévnegyed végéig folytatólagosan ki kell fizetni azt a lakáspénzt, amely az elhalt részére ez alatt az idő alatt járna abban az esetben, ha még életben volna. Ha az alkalmazott, vagy a nyugdíjas után az özvegyen kívül ellátásra igényjogosult elvált nő, esetleg nők, vagy a szülőtlen árvákkal egyenlőnek tekintendő árvák is maradtak hátra, az e bekezdés szerint folyósítandó lakáspénzek 3/5 részét az özvegy kapja, a fennmaradó 2/5 részben pedig az említett nők és a szülőtlen árvával egyenlőnek tekintendő árvák egyenlő mértékben osztoznak. Ha az alkalmazottnak vagy a nyugdíjasnak özvegye nincsen, és utána ellátásra igényjogosult elvált nő, esetleg elvált nők, vagy a szülőtlen árvával egyenlőnek tekintendő árvák, vagy az említett nők és az említett árvákkal is maradtak hátra, az e bekezdés szerint fizetendő lakáspénzben az említettek egyenlő mértékben osztoznak (1630/1934. M.E. 5. §). (10) Az özvegyi nyugdíjban részesült özvegy elhalálozása esetén a 47. §-ban meghatározott életkort még be nem töltött szülőtlen árvák részére az özvegy halálát követő lakbérévnegyed végéig folytatólagosan ki kell fizetni azt a lakáspénzt, amely az elhalt özvegy részére ez alatt az idő alatt járna abban az esetben ha még életben volna (5100/1924. M.E. III. 6. pont, 1630/1934. M.E. 5. §). (11) Az előző (9) bekezdés szerint 3 havi készpénzjárandóságra igényjogosult hozzátartozók, illetve szülőtlen árvák nélkül elhalt alkalmazott vagy nyugdíjas, illetve özvegy lakáspénzét annak a lakbérévnegyednek végével kell beszüntetni, amelyben az elhalálozás bekövetkezett. Az elhalálozás folytán a lakbérévnegyed második és harmadik vagy csak harmadik hónapjára eső lakáspénzt az illetékes hagyatéki bírósághoz kell átutalni. (1630/1934. M. E. 12. §). 268
