Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete
(12) Özvegyi nyugdíjat lehet engedélyezni a 33. § értelmében özvegyi nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idő betöltése előtt a tényleges szolgálatban a 25. § (1) bekezdésben említett körülmények között elhalt alkalmazott özvegye részére is ebben az esetben, ha a 33. § (1) bekezdés a-c pontjaiban megkívánt feltételek megvannak. (13) A 25. § (1) bekezdésben említett körülmények között életét vesztett tisztviselő és egyéb alkalmazottnak özvegyét, ha a férj a 33. § értelmében özvegyi nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati időt már betöltötte, az őt a jelen § értelmében egyébként megillető özvegyi nyugdíjnál magasabb összegű özvegyi nyugdíjban lehet részesíteni. A magasabb összegű özvegyi nyugdíj engedélyezése alkalmával esetről-esetre kell megállapítani azt, hogy az özvegyi nyugdíj az alapul veendő nyugdíjba beszámítható javadalmazásnak hány százaléka legyen. A magasabb összegű özvegyi nyugdíjat az özvegyet egyébként megillető özvegyi nyugdíj másfélszeres összegénél magasabb összegben megállapítani nem lehet (5100/1924. M.E. II. 8. pont). (14) A jelen szakasz (12) bekezdésében említett kedvezményes összegű nyugdíjat csak akkor lehet engedélyezni, ha a férj halálát előidéző baleset rendkívüli esemény vagy sérülés, és a férj halálának napja között egy évnél hosszabb idő nem telt el. A kedvezményes özvegyi nyugdíj tárgyában hozott törvényhatósági kisgyűlési határozat jogérvényességéhez a m. kir. belügyminiszter jóváhagyása szükséges. (15) A jelen szakasz (12-14) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a díjnokok özvegyeinek járó ellátás tekintetében megfelelően alkalmazni kell, ha az özvegyre nézve a jelen § (1) bekezdésében megkívánt feltételek megvannak. A 12. bekezdésben foglalt rendelkezés az olyan díjnoknak özvegyére is kiterjed, akinek az 1. § (3) bekezdése értelmében még nem volt igénye ellátásra, de csak akkor, ha a díjnok magyar állampolgár volt. (16) Az olyan özvegy, aki az elhalt férje után a várostól járó özvegyi nyugdíján kívül a várossal az érvényben álló jogszabályok szerint az ellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikének terhére is részesül özvegyi ellátásban, illetve aki a város vagy a szóban lévő nyugdíjintézetek valamelyikétől járó özvegyi ellátáson kívül a város vagy a szóban lévő nyugdíjintézetek terhére saját alkalmazása után is részesül nyugdíjban, a részére megállapítható ellátások közül csak az egyik ellátását, még pedig a magasabb összegű ellátást kaphatja meg teljes összegében, míg a másik, vagyis kisebb összegű ellátásnak (esetleg ellátásoknak) csak az 50%-át kaphatja (5100/1924. M.E. II. 14. pont). (17) A fenti (16) bekezdésben foglalat korlátozó rendelkezések nem nyerhetnek alkalmazást abban az esetben, ha a többféle ellátásban részesülő nő a részére megállapított egyik ellátást megváltotta (7000/1925. M.E. 112. pont). (18) A tényleges szolgálatban álló olyan nőalkalmazott, aki az elhalt férje után a várostól, vagy a várossal az érvényben álló jogszabályok szerint az ellátás szempontjából viszonosságban álló nyugdíjintézetek valamelyikétől özvegyi ellátásban is részesül, a tényleges szolgálatának tartama alatt özvegyi nyugdíjának (esetleges özvegyi nyugdíjainak) csak 50%-át kaphatja (5100/1924. M.E. II. 14. pont). (19) Ha az özvegynek özvegyi nyugdíján felül az 1934:1. te. 3. § (6) és (7) bekezdéseiben meghatározott forrásából származó keresete van, és ha a keresetnek egy hónapra eső összege több mint az özvegyi nyugdíjnak és lakáspénznek 50%-a, akkor özvegyi nyugdíj és lakáspénz egy hónapra eső összegéből az 50%-on felüli többletnek megfelelő rész fizetését ideiglenesen be kell szüntetni. Ilyen intézkedéssel az özvegy 257
