Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

XVIII. Rész. A városi tisztviselők és egyéb alkalmazottak hivatalos kiküldetési illetményei - XIX. Rész. Szeged szab. kir. város nyugdíj szabályrendelete

E bejelentés elmulasztása esetén az általa vagy házastársa által felvett lakáspénzek közül a kisebb összegű lakáspénzt, illetve lakáspénz hányadot jóhiszeműen felvett ellátásnak tekinteni nem lehet, és azt térítményként az ellátásból le kell vonni. A számfejtő hivatal a bejelentés vétele után a (9) bekezdésnek megfelelően intézkedik, illetve e célból azt a hatóságot, hivatalt, intézményt keresi meg, amelynek terhére a nyugdíjas (alkalmazott) más jogcímen lakáspénzben részesül (1630/1924. M.E. 10. §)• 376. § 1. Ha a nyugdíjasnak nyugdíján felül az 1934:1. te. 3. § (6) bekezdésében megha­tározott forrásból származó keresete van, és ha nyugdíjának, lakáspénzének, családi pótlékának és keresetének egy hónapra eső együttes összege meghaladja annak a nyugdíjba beszámítható javadalmazásának (fizetésének stb.) lakáspénznek és családi pótléknak egy hónapra eső együttes összegét, amelyre a nyugdíjasnak igénye volna akkor, ha abban az állásban, amelyből nyugalomba helyeztetett, még tényleges szol­gálatot teljesítene, a többlet erejéig nyugdíj, lakáspénz és családi pótlék fizetését ide­iglenesen be kell szüntetni (1934:1. te. 3. §). 2. Ily intézkedéssel a nyugdíj és kereset egy hónapra eső együttes összege 300 pengőnél, főiskolai képzettséggel bíró alkalmazottaknál 400 pengőnél kevesebbre nem csökkenthető (1934:1. te. 3. §). 3. A beszámítható javadalmazás teljes összegével felérő nyugdíjra igényt adó szolgálati idő betöltése után nyugalomba helyezetteknek, valamint a létszámcsökken­tések végrehajtása következtésben nem saját kérelmükre nyugalomba helyezetteknek a nyugdíját, lakáspénzét és családi pótlékát csak annak a többletnek az erejéig kell beszüntetni, amellyel az 1934: I. te. 3. § (6) bekezdésében meghatározott forrásból származó keresetnek havi összege meghaladja annak az összegnek 50%-át, amelyre a nyugdíjasnak fizetés, lakáspénz és családi pótlék fejében együttesen havonként igénye volna akkor, ha abban az állásban, amelyből nyugalomba helyeztetett, még tényleges szolgálatot teljesítene. Ily intézkedéssel a nyugdíj és kereset egy hónapra eső együttes összege 300 pengőnél, főiskolai végzettséggel bíró alkalmazottnál 400 pengőnél ke­vesebbre nem csökkenthető (1934:1. te. 3. §). 4. A nyugdíjnak a havi 300 pengőt meghaladó részét meg kell szüntetni, ha a nyugdíjasnak az államtól, vagy önkormányzattól (törvényhatóságtól, megyei várostól, községtől) olyan hasznot hajtó jogosítványa vagy engedélye van, amelynek adomá­nyozása, illetve megtagadása a hatóságnak szabad mérlegeléstől függő joga. Ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a nyugdíjasnak az ily jogosítvány vagy engedély biro- kosától vagy gyakorlójától származó keresete esetén (1934:1. te. 3. §). 5. A (2) bekezdésben, a (3) bekezdés utolsó mondatában és a (4) bekezdésben megállapított értékhatárokat minden családi pótlékban részesülő gyermek után 5%-kal emelni kell (1934:1. te. 3. §). 6. A jelen szakasz (1-4) bekezdéseiben említett esetekben a nyugdíjnak, lakás­pénznek és családi pótléknak teljes vagy részleges megszüntetése csak időleges, és az ellátást újra folyósítani kell, amint megszűnt az ok amely miatt a nyugdíjat, lakás­pénzt és családi pótlékot egészben vagy részben meg kellett szüntetni (1934: I. te. 3. §)• 248

Next

/
Thumbnails
Contents