Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)

Szervezés és szervezet. A Város intézménytörténetéből (1872-1918)

dött, mert a közgyűlés 1879:530. számon elutasította a fogyasztási adónak „mint üzlet”-nek a kezeléséért, amely szorosan nem is tartozott tanácsnoki hatásköréhez, kért jutalmát. A tanács marasztalta, inkább csökkentette a háztartási — s vele együtt a jogi ügyosztály — túl széles feladatkörét, s növelte a többiekét. Ezáltal az I. ügyosztály „városunk háztartásában oly rég óhajtott okszerűbb gazdálkodás behozatala tekintetében nagyobb szabású munkálatok kidolgozására nyert [...] időt”, a II. ügyosztály pedig „az építkezési s szabályozási ügyek kívánatos rögtöni elintézésében” serénykedhetett. A három ideiglenes díjnok beállításával is járó változtatást a közgyűlés elfogadta, mire Zombory Antal tanácsnok is visszavonta a fogyasztásiadó-bizottság elnökségéről való lemondását.22

Zombory Antal tanácsnok 1879. december 15-i mindjárt visszavont lemondása (1879:530.) nyomán a polgármester elnökletével egy, a tanács tagjaiból, valamint tekintélyes képviselőkből álló bizottságot küldtek ki a munka arányosítására.23 Ennek javaslatára az ügyosztályok közötti Ugymegosztás az 1880:164. sz. határozattal az 1880. április 20-i közgyűlésen lényegesen módosult.

Az I. (háztartási) ügyosztálytól azért, hogy többet tudjon foglalkozni a város gazdasági ügyeivel, több osztály, a polgármester és a tiszti ügyész kapott feladat- és hatásköröket.

1. AII. (rendőrségi) ügyosztály kapta meg

a) a rendőrség s a tűzoltóság felszerelései beszerzésének és gondozásának föladatát, az alkamarással együttműködve;

b) a közbiztonság és közvilágítás ügyét.

2. AIII. (pénzügyi és közművelődési) ügyosztály nyerte el

a) a közkórház és szegényápolda gazdasági ügyeit;

b) a tanszemélyzet személyes és az iskolák gazdasági ügyeit;

c) a hatósági személyzet személyes anyagi ügyeit, továbbá

d) a csatorna-, átjáró-, dobogó- s hídépítési, valamint a kövezési ügyeket; a közmunkaerővel való országútépítés ügyeit és a külvárosi útfelügyeletet.

3. A polgármester hatáskörébe került a vízlevezetés, a töltés- és gátépítés ügye.

A IV. (jogi) ügyosztálytól azért, hogy a város jogügyeivel behatóbban foglalkozhassék

1. a VII. ügyosztályhoz kerültek:

a) az iparügyek másodfokú intézése (1872:VIII.te.);

b) a rendőrhatósági határozatok elleni fellebbezések előadása;

c) a lakosítás és a város kötelékéből való elbocsátás;

d) a statisztika és a népszámlálás;

e) a nyugdíj- és kegydíj-ügyek;

f) az egyleti ügyek;

2. a tiszti ügyészhez juttatottak:

a) szerződéskötések, valamint

b) a Város és magánszemélyek között felmerülő vitás ügyekben a jogi vélemény- adás.

22 Kj. 1880:17., T. 1880:205. lt.

23 Kj. 1880:17.

20