Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
IV. Rész. A törvényhatósági kisgyülés
A kisgyülés először az előkészítő hatáskörébe tartozó ügyekkel foglalkozik, s azok letárgyalása után határoz az ügydöntő hatáskörébe tartozó ügyekben. Rendes kisgyűlésen a tárgysorozaton kívül a polgármester által bejelentett és előkészített sürgős ügyek is letárgyalhatok. A póttárgysorozatot a tárgyalás megkezdése előtt köteles az elnök felolvastatni. 55. § A kisgyülés napirendjére az interpellációk, az indítványok tárgyalására, a kisgyű- lési tanácskozás rendjére a közgyűlés ügyrendjében, illetve a jelen szabályrendelet 13-21. §-aiban megállapított szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a hozzászólási időtartam feléig lehet csak szólni és felszólalni. 56. § A kisgyülés egyszerű szótöbbséggel határoz. A határozathozatal és a szavazás módja tekintetében a közgyűlés ügyrendjében megállapított rendelkezés szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy a szavazást az elnök legalább négy jelenlevő tag kívánságára köteles elrendelni. Kötelező a névszerinti szavazás a) az 50.000 pengőt meg nem haladó értékű ingatlan, vagy ingó vagyon szerzésére, elidegenítésére vagy megterhelésére, terhes szerződés vagy egyezség, bérleti vagy haszonbérleti szerződés kötésére vagy legalább ilyen összegű kölcsön felvételére vonatkozó ügyekben, b) ha azt valamely jogszabály elrendeli, c) ha azt legalább négy jelenlevő tag írásban kéri. Titkos névszerinti szavazást kell elrendelni a tisztviselők fegyelmi ügyében. 57. § Az elnöknek ebben a minőségében szavazati joga nincs, de szavazategyenlőség esetén köteles dönteni. 58. § A kisgyülés határozó képességéhez legalább hét nem tisztviselő tag jelenléte szükséges. Ha határozó képtelenség miatt új kisgyűlést kell egybehívni, ezen a kisgyűlésen a jelenlevők határoznak mindazokban az ügyekben, amelyek a határozóképtelen kisgyülés tárgysorozatába fel voltak véve. A kisgyülés nyilvánosságára az 1929: XXX. te. 31. §-ának 1-3. bekezdésében foglaltak az irányadók. A határozatokat ugyanazon a kisgyűlésen, melyen hozattak, sem módosítani, sem megváltoztatni nem lehet. 59 * * 59. § A kisgyűlési ügyek előadói rendszerint az érdekelt ügyosztályok főnökei, de a polgármester előadóként más tisztviselőt is kirendelhet. Az előadók a határozati javaslatokat a kisgyülés napjáig kötelesek írásba foglalni. 140
