Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
II. Rész. A közgyűlés
szerződés kötésére, vagy legalább ugyanilyen összegű kölcsön felvételére, vagy arra vonatkozik, hogy alkottassék-e valamely kérdésben szabályrendelet, vagy ha azt valamely jogszabály kifejezetten rendeli, vagy azt a bizottsági tagok 15 %-a, vagy 30 bizottsági tag írásban kéri. 2. Abban a kérdésben, hogy a törvényhatósági bizottságot feloszlató miniszteri rendelettel szemben kíván-e a közgyűlés panasszal élni. 3. A törvényhatóság saját kezelésében levő készpénzek gyümölcsöztetése és a gyámpénztári pénzkészletek elhelyezése kérdésében. Titkos szavazással határoz a közgyűlés: 1. Ha a törvényhatóság tisztviselőinek választásánál szavazás válik szükségessé. Ha választja a törvényhatósági bizottság örökös tagjait, a bizottságok, a szakbizottságok, a választmányok választás alá eső tagjait, a felsőházba kiküldendő rendes és póttagokat és mindazokat, akiket valamely közjogi szervhez a törvényhatóság képviseletében választás útján kell kiküldeni. 2. A tisztviselők fegyelmi ügyeiben. Nincs szükség szavazásra az örökös tagok választásánál, ha a választás közfelkiáltással történik, de ha az elnök a szavazást elrendeli, vagy ha legalább tíz jelenlevő törvényhatósági bizottsági tag a szavazás elrendelését kéri, minden egyes jelöltre kell szavazni, és a leadott szavazatok általános többsége dönt. 23. § A titkos szavazás módja. A titkos szavazás mindig hivatalból rendelkezésre bocsátott, külön e célra készített, polgármesteri bélyegzővel ellátott egyenlő szavazólapokkal történik. A szavazólapok egyenlősége mindig csak ugyanegy alkalomra vonatkozik. Titkos szavazás esetében az elnök egy vagy több szavazatszedő küldöttséget alakít, mely elnökből, két tagból és jegyzőkönyvvezetőből áll. Titkos szavazás esetében a hivatalos szavazólapot úgy kell összehajtani, hogy a nevek belül legyenek és azok az összehajtás után kívülről ne legyenek olvashatók. A szavazólapokat saját kezűleg kell a szavazatszedő küldöttség urnájába dobni. Szavazás közben beszédet tartani vagy a szavazatot indokolni nem szabad. A szavazatok számbavételét a közgyűlés jegyzője, ha pedig a szavazás szavazólapok útján történik, a szavazatszedő küldöttségek végzik. A névszerinti és a titkos szavazás eredményének megállapítása és kihirdetése után a szavazatszedő küldöttségek jegyzőkönyvét, a szavazók jegyzékét és a szavazólapokat borítékba zárva az ügyirathoz kell csatolni. 24. § Örökös tagok és tisztviselők választásának módja. Az örökös tagok választását az 1929: XXX. te. 5. §-a szabályozza. Tisztviselők választása esetében is, ha szavazás válik szükségessé, az előző §-ban előírt szavazólapokkal történik a szavazás, amikor is a kijelölő választmány által megállapított sorrendben kell a jelöltek nevével megfelelő számú szavazólapot sokszorosítani. A kijelölő választmány elnöke a főispán, tagjai a közgyűlés által választott három és a főispán által meghívott három bizottsági tag. Szavazategyenlőség esetén az elnök dönt. 132
