Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
II. Rész. A közgyűlés
11. határoz a törvényhatóság vagyona, jövedelmének hovafordítása, a saját és a kezelésében levő pénzek gyümölcsöztetése, a gyámpénztári pénzkészleteknek mely pénzintézeteknél és mekkora összegek erejéig leendő elhelyezése, középületek emelése, közintézmények és üzemek, berendezések, vállalatok létesítése és rendeltetése, szervezeti és kezelési módjuk megállapítása kérdésében, gondoskodik saját szükségleteinek fedezéséről, közszolgáltatások behozataláról, határoz az érdekszövetség létesítése vagy a meglevőhöz csatolása kérdésében, 12. megállapítja a törvényhatósági közgyűlés és kisgyűlés ügyrendjét, üléseinek számát és időközeit, 13. határoz a később hozandó törvények által hatáskörébe utalt ügyekben. 8. § A törvényhatósági bizottság közgyűlése fellebbviteli jogkört nem gyakorol [1929: XXX. te. 22. § (4.) bekezdés]. III. fejezet. A közgyűlés ügyrendje 9. § A közgyűlés elnöke a főispán, akadályoztatása esetén, vagy ha a főispáni szék üres, a polgármester, mindkettejük akadályoztatása esetében a helyettes polgármester. A főispán, polgármester és helyettes polgármester egyidejű akadályoztatása esetén a rangban legidősebb főjegyző, illetve tanácsnok elnököl. 10. § Az 1929: XXX. te. 25. §-a értelmében az elnök: 1. megnyitja, felfüggeszti, legfeljebb 48 órára elhalasztja és berekeszti a közgyűlést, 2. őrködik afelett, hogy a tanácskozásban és a határozathozatalban érdekelt tag ne vegyen részt, 3. vezeti a tanácskozást, a jogszabályoknak megfelelően megadja, megtagadja vagy megvonja a szót, megállapítja a személyes megtámadtatás címén kért felszólalás időpontját és megengedi vagy megtagadja a napirendhez kért felszólalást. 4. biztosítja a közgyűlés csendjét, rendjét, komolyságát, evégből bármikor felszólalhat és a szabályszerű megtorlásokat alkalmazza, 5. berekeszti a vitát, ha szükséges elrendeli a szavazást, megállapítja a szavazatok eredményét és kimondja a határozatot. 11.§ A törvényhatósági bizottsági közgyűlést évenként ötször, és pedig január, április, június, szeptember és november hónapokban lehetőleg a hónap utolsó szerdáján délután négy órától kezdve kell tartani. Rendkívüli közgyűlést a főispán bármikor összehívhat. A főispán, illetve aki a 9. §. értelmében az elnöki tisztre jogosult, köteles a rendkívüli közgyűlést haladéktalanul összehívni, ha a törvényhatósági bizottság közgyűlése annak összehívását elhatározza, vagy ha az összehívást a törvényhatósági bizottság nem tisztviselő bizottsági tagjainak legalább 25%-a, vagy 50 nem tisztviselő bizottsági tag a tárgy megjelölésével írásban kéri. Ilyen esetben a közgyűlést nyolc napon 127