Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Önkormányzat és rendőrség. Adalékok a szegedi rendészeti szervezet dualizmus kori történetéhez (1872–1918)
lentési intézmény kezelése céljából a rendőrhatóság kebelében, de külön állásokkal szervezendő bejelentőhivatal élén az 1912:LVIII. te. értelmében a VIII. fizetési osztályba sorozott I. oszt. [ályú] rendőrkapitány áll. Személyzete áll a XI. fizetési osztályba sorozott 4 segédnyilvántartóból — akiket a rendőrkapitánnyal együtt életfogytiglan a főispán nevez ki —; továbbá a város polgármestere által alkalmazandó a kézbesí- tő[ből], 1 hivatalszolgáiból] és napidíjas írnokból." A minisztériumi engedélyezés birtokában is késett az ügy, melyért a tanács továbbra sem nagyon rajongott; ezért, amikor Balogh Károly pénzügyi tanácsnok a tanácsban javaslatot tett városi statisztikai hivatal fölállítására, Somogyi főkapitány ellene mondott, inkább a bejelentőhivatalra vállalva át a statisztikai adatok gyűjtését is.41 Bár a minisztériumi leiratban a bejelentési hivatalnak 1913. november 1-jei fölállításáról volt szó, a tanács tovább késleltette az ügyet. Nem volt rá pénz, s a rendőrség államosítását amúgy is közel érezvén, nem akart 20 000 koronát hiába kidobni az ablakon. A főkapitány kérésére azután az 1913. szeptember 23-i közgyűlésen Hauser R. Sándor törvényhatósági bizottsági tag indítványozta, hogy a hivatalt november 1 - jén alakítsák meg. A tanács a költségvetéssel együtt szerette volna tárgyalni az ügyet. Végül Hauser indítványa többséget kapott; ellene csak Becsey Károly szólt. A tanács még így is kételkedett, ami oda vezetett, hogy az 1913. november 1-i határidőt is elmulasztották.42 Az október 31-i közgyűlés 1913:604. számon fogadta el az október 28-i tanácsülés által újból előterjesztett, alapjában véve azonban az 1908-ban meghozott határozatokra visszavezethető két szabályrendelet-javaslatot: a bejelentési kötelezettségről és a bejelentőhivatal (szervezetéről és) ügykezeléséről, s módosította a városi szervezeti szabályzat idevonatkozó szakaszait. A Belügyminisztérium 1914. március 16-án 216.633/1913. (!) számon hagyta jóvá az 1913:604. számon fölterjesztett szabályrendeleteket, a bejelentési kötelezettségről szólóban azonban nem hagyhatta jóvá a tanács által az előadói szövegbe utólag beírt passzust, amely szerint "a rendőrség államosítása esetén a város által a bejelentő hivatalra fordított összeg nem lesz beszámítható abba az összegbe, mellyel a város az államosított rendőrség kiadásaihoz hozzájárulni tartozik". A március 24-i közgyűlés tanácsi javaslata 1914:186. számon ezt tudomásul vette, és utasította a tanácsot a további intézkedésre a hivatal felállítására. A tanács 1914. április 7-én 14 755/1914. számon megtette a szükséges intézkedéseket. A bejelentőhivatal májusban kezdte meg működését (21.214/1914. tan. sz.).43 A bejelentőhivatal a kapitányi hivatal része lévén, a tanáccsal és más szervekkel csak a főkapitány révén érintkezett (25.950/1914.).44 6. A pusztára kitelepített rendőrségnek az 1872:353. sz. határozattal elfogadott szabályzata rendezte a felső- és alsóvárosi (tanyai!) pusztai kapitányok föladat- és 41 Statisztikai hivatal felállítását tervezi a tanács. DM 1913. jún. 11. 42 Megszavazták a bejelentő hivatalt. SZH 1913. szept. 25.; Kavarodás a bejelentő hivatal körül. A főkapitány és a tanács harca. SZH 1913. Szept. 26. 43 Látogatás a bejelentő hivatalban. DM 1914. máj. 14. 44 A bejelentőhivatal fölállításának teljes iratanyaga: CSML Szeged tan. ir. 2694/1912. lt. számon. A hivatkozott jegyzőkönyvi számok a törvényhatósági bizottsági közgyűlés jegyzőkönyveiben is föllelhetők. 115
