Ruszoly József: Szeged szabad királyi város törvényhatósága 1872–1944. Tanulmányok és forrásközlés - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 35. (Szeged, 2004)
Önkormányzat és rendőrség. Adalékok a szegedi rendészeti szervezet dualizmus kori történetéhez (1872–1918)
Önkormányzat és rendőrség Adalékok a szegedi rendészeti szervezet dualizmus kori történetéhez (1872-1918) 1. A rendőrség szervezete és működése Szegeden folyamatosan foglalkoztatta a közvéleményt és a közgyűlést egyaránt; ez volt a legtöbbet tárgyalt szakigazgatási ágazat. A szegedi városi rendőrség, ha nem volt is tökéletes, az 1870-es években még korszerűnek számított; különösen a bel- és külterületi egységek különválasztásával, utóbbiaknak "katonai lábra" helyezésével. A Szegedi Híradó így is többször megpendítette az államosítás, az államrendőrség bevezetésének gondolatát.1 Az 1879. évi nagyárvíz után romolván a közbiztonság, az akkor mindössze 32 főből álló rendőrlegénység létszámának emelését, valamint a bejelentési kötelezettség (átmeneti) bevezetését követelte a Szegedi Napló; ez utóbbi meg is valósult hiába igényelte viszont a cikkíró a katonaság éjjeli őrjáratait, a katonai őrséget még a városházától is visszavonta az illetékes helyőrségi parancsnok.2 1879/80 fordulóján a közgyűlést is foglalkoztatta a belterületi rendőrség szervezete; Enghy Kispéter Imre indítványozta a rendőrség széttagolását a városrészekbe.3 Ez egyébként is egybeesvén a kiküldött bizottság elképzeléseivel, javaslatára a közgyűlés elhatározta, hogy a városrészekbe szétosztott újonnan megállapított létszámú rendőrség s a tűzoltóság részére laktanyákat építtet. így is maradt még megoldatlan kérdés. Bizonytalan volt a főkapitány és a rendőrlegénység között mintegy közvetítő szerepet játszó rendőrbiztosok (másutt: csendbiztosok) hatásköre, akik — hiába vonták kétségbe hivatali (értsd: hatósági) jellegüket — ténylegesen önálló funkciókat gyakoroltak, pl. nyomozásokat végeztek, persze sok hibával. Addig is, míg megvalósul az állami rendőrség, az egyik cikkíró a rendőrséget részletesen szabályozó szabályrendelet megalkotását sürgette, amely többek között e rendbiztosokként is emlegetett városrészi rendőri vezetők hatáskörét is szabályozta volna.4 Muskó Sándor kir. ügyész megfogalmazta és közzé is tette ennek tervezetét.5 A rendőrség hatáskörének és működésének szabályzatba foglalása később is többször fölvetődött. 1887. május 17-én tárgyalta a tanács Pillich Kálmán indítványát, amely a város belterületén alkalmazott 81 és a külterületen foglalkoztatott 28 rendőr jobb beosztását, valamint szolgálati szabályzat megalkotását sürgette. Az utóbbi kapcsán a tanács megállapította, hogy az illetékes tanácsi ügyosztály már készíti is ezt, ezért napirendre térést javasolt a közgyűlésnek, amit az el is fogadott (1887:175.).6 Majd két évtized múltán, 1903-ban ugyancsak Pillich Kálmán indítványozta, hogy a ‘[RAINER Károly?] —r—y: Néhány őszinte szó a rendőrségről (Vonatkozással a közigazgatási törvény- javaslatra). Szegedi Híradó [SZH] 1875. dec. 5.; Rendőri viszonyainkról. SZH 1876. jan. 16. 2 ([Kleinmann Lipót] K.): A közbiztonság. Szegedi Napló [SZN] 1879. szept. 28.; (Kleinmann Lipót K.): A közbiztonság hanyatlik. SZN 1879. oki. 25. 3 CSML Szeged th. biz. jkv. 1879:489. 4 [LÉvay FERENC] (y.) A szegedi rendőrség reformjáról. SZH 1880. febr. 18. 5 Szeged sz.kir. város rendőrségének szabályzata. Kidolgozta MUSKÓ SÁNDOR. SZN 1880. jún. 5., 8., 9., 10. 6 CSML Szeged tan. ir. 10673/1887. lt. 107
