Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A demokratikus átalakulás kezdetei
mint az igazságos társadalom megvalósulásáról. Erről azonban nem tudtak semmi konkrétumot mondani, csak azt, hogy egyenlő az igazságos társadalommal. A kommunisták ekkor egyáltalán nem emlegették a szocializmust, csak a demokráciáról és a reakció elleni harcról beszéltek.66 Erre az időre a kisgazdapárt is megerősödött a városban. Július 7-én Tildy Zoltán, a kisgazdapárt elnöke a városba látogatott, s a párt által szervezett politikai nagygyűlésen ő, Balogh István, a szegedi szánnazású Ortutay Gyula mondott beszédet. A gyűlés hozzájárult a párt befolyásának növekedéséhez.67 A párt helyi vezetőségében Donászy Kálmán mellett egyre fontosabb szerepet töltött be Nagyiván János nemzetgyűlési képviselő, Shvoy Kálmán, akit Székesfehérvárról a nyilasok Sopronkőhidára internáltak, 1945 áprilisában tért haza Szegedre, s a kisgazdapárthoz csatlakozott, de nyilvános szereplést nem vállalt. Donászy Kálmán a Szegedi Hírlap hasábjain a kisgazdapárt szerepéről írva a következőkre hívta fel a figyelmet: a kisgazdatársadalom a nemzet gerincét alkotja, de mindig az ország mostohagyereke volt. Szervezkednie kell, hogy ne így legyen. Úgy vélte, hogy a kisgazdapárt nemcsak a kisgazdák, hanem minden dolgozó magyar polgár érdekvédelmét szolgálja.68 Nagyiván János a Szegedi Hírlap július 8-i számában megjelent, A gazdák és az újjáépítés című vezércikkében saját gazdaságpolitikai gondolatait fejtette ki: „Támadják a mezőgazdasági termelő osztályt - írta mert drága a termény, a tej, a hús, a tojás stb. [...] Követelik a termények zárolását, az árak maximálását. Elfelejtik, hogy ezzel a reakciós világ elhibázott közgazdasági rendszerét követelik vissza”. A továbbiakban azt írta, hogy 1943-ban tejet jegyre sem lehetett kapni, pedig az állatállomány nagyobb volt, mint korábban. Azt állította, hogy a tennelés növelését a szabadság teremti meg. Szabadságot követelt gazdasági, társadalmi és politikai tekintetben egyaránt. A háború utáni szűkös viszonyokat figyelembe sem véve kiállt a szabad, korlátozás nélküli piacgazdaság mellett. Hangoztatott elvei az árutermelő parasztság alapvető érdekeit és törekvéseit tükrözték.69 A helyi vezetőség állásfoglalását meg sem várva kidolgozta és közreadta a kisgazdapárt programjának - saját felfogása szerinti - alapelveit 21 pontba sűrítve. A párt korábban is hangoztatott liberális elveit, gazdaságpolitikai törekvéseit fogalmazta meg - néhány vonatkozásban - sajátos értelmezésben. Többek között ezeket hangoztatta: „Pártunk a magántulajdon alapján áll. Követeltük és követeljük az igazságos földbirtokreformot.” Úgy vélte tehát, hogy a földosztás nem volt egészen igazságos. A közigazgatás sürgős reformját is fontos célként jelölte meg. Termelő és értékesítő szövetkezetek szervezését is elengedhetetlennek tartotta. Nem feledkezett meg a kisipar védelméről és támogatásáról sem. A vallás szabad gyakorlásának biztosítása is szerepelt a pontok között. Szabad kereskedelmet, a kartellek lebontását követelte. „Pártunk mindenkor népi politikát folytatott és folytat” - szerepelt utolsó pontként.70 Sok mindent átvett a kisgazdapárt régi programjából, és gazgaságpolitikai tekintetben a szabadkereskedelem, a szabadpiac liberális elveit állította előtérbe. Politikai gyűléseken elhangzott beszédeiben előfordulhatott a Horthy-rendszer bizonyos in62
