Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A helyi politikai viszonyok fő jellemzői
A Felsőváros fő választókörzeteiben is mintegy 24%-ot ért el a nyilas szavazatok aránya. A zsidóellenesség itt is áthatotta az iparosok, polgárok és kispolgárok egy részét. Ugyanakkor az itt lakó szakmunkások zöme kitartott a régi szociáldemokrata párt mellett. A 21,2%-os szavazatarány ezt bizonyította. Rókus két választókörzetében a nyilas befolyás valamival kisebb méretű volt. A szociáldemokrata szavazatok nagyarányú csökkenése azonban arról tanúskodott, hogy a nyilasokra nemcsak az elégedetlenkedő korábbi kormánypártiak, hanem a zsidóellenes polgárok, kispolgárok és munkások is szavaztak. Ugyanakkor pozitív fejleménynek fogható fel, hogy mind Rókus, mind Felsőváros említett körzeteiben a kisgazdapárt szavazataránya meghaladta a 6%-ot. A zsidónak kikiáltott liberális politikai csoporttól eltávolodott demokrata szavazók a kisgazdapártot támogatták voksa- ikkal. A külső városrészek és a lakótelepek választási eredményei30 KülsőPárt Móraváros Alsóváros Somogyi tp. Aigner tp. XI-XII. k. XVI. k. XXIX. k. XXX. k. MÉP 55,5 47,2 48,7 56,7 Nyilaspárt 20,2 18,9 25,9 27,5 MSZDP 13,9 16,3 17,7 9,0 FKGP 5,2 13,3 5,9 3,4 Rassay-párt 5,2 4,3 1,8 3,4 100,0 100,0 100,0 100,0 Móraváros két körzetében és Külső-Alsóvároson a nyilasokra kevesebben szavaztak, mint a Felsőváros és Rókus említett körzeteiben. Itt a szociáldemokraták szavazataránya is kisebb mértékben esett vissza. Különösen Alsóváros külső részén volt viszonylag gyenge a nyilas befolyás, ahol a gazdálkodó parasztok és kertészkedéssel is foglalkozó napszámosok, mezőgazdasági munkások éltek. Körükben a nyilas demagógia kevésbé volt hatásos. Itt a kisgazdapárt szavazataránya is meghaladta a 13%-ot. A nehéz körülmények között élő, de a polgárosodás útját kereső parasztok a kisgazdapárt politikájában vélték felismerni saját érdekeiket. Ugyanez mondható el az ámtermelő, feltörekvő tanyai parasztokról is. A tanyaterületen a kisgazdapárti szavazatarány 14,9%-ot, a liberális párté pedig 6,7%-ot tett ki. Vagyis a demokratikus fejlődés mellett elkötelezett szavazótábor elérte a nyilas szavazatok arányát. A két lakótelepen viszont jóval ellentmondásosabb helyzetről adtak számot a választási eredmények. A Somogyi-telepen az 1935-ös 40%-os szociáldemokrata szavazatarány 17,7%-ra csökkent. A volt szociáldemokrata szavazók nagyobb része a nyilasokhoz pártolt, a korábbi kormánypárti szavazók közül is nem kevesen szavaztak a nyilasokra. Az Aigner-telepen még nagyobb arányú volt a szociáldemokrata szavazatveszteség. A korábbi közel 40%-ról 9%-ra apadt arányuk. Itt a nyilasok 27,5%-os befolyásra tettek szert. 42