Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A helyi politikai viszonyok fő jellemzői
Debrecen Kormánypárt Szabadelvű (Kisgazda) Párt MSZDP 44,7% 29,1% 26,2% Pécs MSZDP Kormánypárt 53,7% 46,3% Kecskemét Kormánypárt Független Kisgazdapárt 54,1% 45,9% Az 1935-ös választásokat már a Gömbös-kormány idején tartották. Létrehozták a rendszer új uralkodó pártját, a Nemzeti Egység Pártját (NÉP). Gömbösnckjó kapcsolatai voltak a szegedi jobboldali felfogású katonatiszti, fajvédő csoportokkal, amelyek vezetőjeként 1919-ben a városban tevékenykedett. A választások már a megváltozott politikai erőviszonyokat tükrözték. A kormánypárt jelentősen megerősítette pozícióit, az MSZDP kissé visszaesett, viszont a liberálisok szavazótábora nőtt. A NÉP két mandátumot szerzett. Gömbös és Shvoy Kálmán lett országgyűlési képviselő. Később Gömbös lemondott szegedi mandátumáról, helyét Hunyadi-Vass Gergely ügyvéd foglalta el. Rassay Károlyé lett a város harmadik mandátuma, Kéthly Anna az MSZDP képviseletében nem jutott mandátumhoz. Ezzel véget ért az az időszak, amikor az MSZDP is rendelkezett egy országgyűlési képviselői mandátummal a városban. Ekkor a Gömbös-féle reformígéretek, szociális demagógia és nacionalista propaganda hatást gyakorolt a szegedi választók egy részére is. Érdekes, hogy ezzel ellentétes irányú változás következett be például Hódmezővásárhelyen. Az ellenzéki pártok jelentősen növelték szavazatarányukat a kormánypárt rovására, és a város mindkét országgyűlési mandátuma az ellenzéké lett. Párt NÉP Rassay Károly MSZDP Összesen A választás eredményei szavazat százalék 62,5% 19,5% 18,0% 100,0 22291 7090 6546 35969 Választási eredmények Hódmezővásárhelyen 34 Takács Ferenc, MSZDP Kun Béla (ellenzéki) Kormánypárt 34,4% 33,8% 31,8%
