Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
A város társadalomszerkezetének változása
A város társadalomszerkezete 1941-ben és 1949-ben 1941-ben Történelmi középosztály 5862 8,2% Polgári értelmiség, polgárság, kispolgárság 8690 12,2% Munkásság 38693 54,3% Gazdálkodók segítő családtagjaikkal 18023 25,3% Együtt 71268 100,0% 1949-ben Értelmiségiek, alkalmazottak 10443 15,4% Városi kisvállalkozók, kispolgárság 5364 7,9% Egyéb foglalkozásúak 4930 7,3% Munkásság 23161 34,2% Gazdálkodók segítő családtagjaikkal 23781 35,2% Együtt 67679 100,0% A város társadalomszerkezete a háború után érezhető változáson ment át. Magában a városban - leszámítva a mezőgazdasági népességet - az árutermeléshez, a piac- gazdasághoz kapcsolódó városi vállalkozóréteg, a polgárság és kispolgárság részaránya, társadalmi súlya jelentősen csökkent. Vagyis a város társadalmának polgárijellege is gyengült. A háború utáni nehéz viszonyok, a város gazdaságának lassú fejlődése, a magas munkanélküliség miatt a munkásság létszáma és a város társadalmán belüli részaránya is csökkent. A kiépülő államkapitalista, pártállami rendszer jellegéből adódóan növekedett viszont a legkülönfélébb csoportokból álló alkalmazotti réteg, amely a rendszer növekvő bürokratizmusáról tanúskodott. A gyarapodó létszámú alkalmazotti réteg magában foglalt értelmiségi csoportokat is, de nagyobb számban voltak soraiban alacsonyabb képzettségű ügyintézők, adminisztratív munkát végző foglalkoztatottak. A város mezőgazdaságában, agrártársadalmában az árutermelés, a piacgazdaság térhódítása - a beszolgáltatási kötelezettségek, az adóterhek növekedése, a kötött gazdálkodás ellenére - érezhető volt. Az önálló gazdák nagy rétege a háború után több mint kétezerrel gyarapodott és a város társadalmán belüli arányának az 1941-es 25%-ról 1949-re mintegy 35%-ra gyarapodott. A városnak e nagy társadalmi rétegében az árutermelő, a piacgazdasági, a polgárosodási törekvések elevenek voltak, s növekedett e társadalmi csoport polgári jellege. Azonban már ebben az időben megkezdődtek azok a lépések - a kulákság ellen hirdetett harc, a kolhoz típusú termelőszövetkezetek szervezése -, amelyek megakadályozták a mezőgazdaság és a parasztság polgári fejlődését és helyette az államszocializmus útjára terelték. 173
