Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)
Népi demokrácia: fogyó demokrácia
tő erejévé vált Magyar Dolgozók Pártja létrejötte azt eredményezte, hogy a formálisan még létező pártok - a szakszervezetekhez, a létrejövő új, egységes nő- és ifjúsági szervezetekhez hasonlóan - a sztálini elméletnek megfelelően - a párt és a tömegek közötti „hajtószíj” szerepét kezdték betölteni. Az MKP nagyszegedi bizottságának 1948. április 5-i jelentése a következőképpen jellemezte a parasztpárt és a kisgazdapárt helyi politikai tevékenységét: „A Nemzeti Parasztpárt helyi vezetőségét újjászervezték a jobboldaliak kihagyásával. Helyi lapjukban, a Szegedi Friss Újságban megjelent egy elvi kérdéseket tisztázó cikk. Ebben kifejtették az új vezetőség álláspontját, mely szerint elismerik a kommunista párt irányító, vezető szerepét a magyar demokráciában, s azt, hogy a továbbfejlődés sem képzelhető el pártunk irányítása nélkül. Határozottan kijelentették, hogy nem adnak lehetőséget arra, hogy a reakció felhasználja a parasztpártot. Szükségesnek tartják a munkás-paraszt szötvetség további erősitését és közeledést a Kommunista Párt ideológiájához. Az új vezetőség röviddel megalakulása után hozzákezdett a tisztogatáshoz, egyenlőre nem túl nagy lendülettel, néhány kizárás történt csupán. Március 31-én megjelent nálunk a parasztpárt új összekötő bizottsága. Név szerint Gyáni Imre szegedi főispán, Császár Balázs gazdálkodó, országgyűlési képviselő, Bátori Lajos parasztszármazású kereskedő, Juhász János kisbirtokos, dr. Lőkös Zoltán, a Délma- gyarország munkatársa, Székely Lajos népi kollégiumi igazgató. Bátori kivételével - aki csak rövid ideje folytat egyértelműen baloldali politikát - valamennyien baloldali demokraták, jó együttműködők. Az első összekötő bizottsági ülésen a parasztpárt tagjai elfogadták pártunk ideológiáját, szükségesnek tartják a marxizmus-leninizmus megismertetését aktívájukkal és párttagjaikkal. Egyetértenek abban, hogy a népi demokrácián át a szocializmust kell megvalósitanunk [...] A Kisgazdapárt vezetősége is újjáalakult. Igaz, hogy az újjáalakítás a választások óta húzódik, ez a hosszú idő sem eredményezte új, becsületes vezető káderek felszínre kerülését. Az új vezetőség egy-két ember kivételével a régi, elvtelen, alacsony színvonalon álló, politikához keveset értő elemekből áll. Az első megbeszélésen hasonló légkör alakult ki, mint a parasztpárttal folytatott tanácskozások alkalmával. Fábián Ferenc és társai hitet tettek a marxizmus-leninizmus, a politikai és gyakorlati őszinte együttműködés mellett. Konkrét határozatokat nem hoztunk, a gyakorlati őszinte együttműködés tervének elkészítésével megvárjuk a Kisgazdapárt nagyválasztmányi ülésének határozatait."IS0 A jelentés tehát egyértelműen megállapította, hogy a parasztpárt és a kisgazdapárt helyi vezetői elfogadták a kommunista párt vezető, irányító szerepét, sőt a marxizmus-leninizmus elfogadásáról is beszéltek. A kommunista vezetőség azonban továbbra sem bízott a kisgazdapárt új helyi vezetőiben. Szegeden - mint országosan - a legnagyobb taglétszámmal a szakszervezetek rendelkeztek. A városban 1948 januárjában a szakszervezetek együttes taglétszáma megközelítette a 25 ezret. A szakszervezeti tevékenységet irányító, koordináló Szakmaközi Bizottság mellett Szakszervezeti Titkárság működött ifj. Komócsin Mihály vezetésével, aki a kommunista párt, majd az MDP tevékenységében is egyre nagyobb 139
