Tamasi Mihály: Társadalmi és politikai változások Szegeden 1939–1949 között - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 34. (Szeged, 2004)

Polgári ellenzéki pártok jelentkezése

gondoltak arra, hogy éppen ellenük használják a tüntetés ellenszerét, és felvonultatják ellenük nemcsak a rendőröket, hanem a munkásságot is [...]

Egy-két napi belső forrongás után, március 19-én, szerdán délelőtt a piarista gimnázium tanulói végleges elhatározásra jutottak, hogy a tiltakozó felvonulást megcsinálják. Értesítették a többi középiskolás fiúkat és lányokat és a 18-20 év közöttiek mintegy 3-4 ezren összegyűltek és zárt sorokban a tankerületi főigazgatóság felé igyekeztek felvonulni. Útközben egyesek a Hittant akarunk! Hittant akarunk! jelszavakat kórusban kiáltoztak. Midőn a Klebelsberg térre értek, Kálló Lajos rendőrfőhadnagy vezetésével egy rendőrosztag jelent meg, akik igyekeztek a diákokat megakadályozni és őket feloszlatni. Az ugyanoda érkező rendőrnyomozók a diákok közül nyolcat őrizetbe vettek azzal az indoklással, hogy a diákok demokráciaellenes jelszavakat hangoztattak, azonban az összes diákok együttes vallomása alapján ezek a dolgok nem történtek meg, hanem a rendőrségi nyomozók mohóságukban Alberti József magyar kommunista párti újságíró útmutatása alapján a szabadság párthoz tartozó iijakat vették őrizetbe anélkül, hogy arra különösebb ok lett volna. A diákság a rendőrség felszólítására nem oszlott fel, hanem elénekelte a magyar Himnuszt, majd utána a pápai himnuszt.

A diákság miután a rendőrség szétoszlatta, ismét egyesült, és zárt rendben a Szegedi Népszava szociáldemokrata lap szerint is csak a Hittant akarunk! jelszót hangoztatva vonult fel a tankerületi főigazgató elé. Janson Vilmos tankerületi főigazgatóhoz fiúkból és lányokból álló küldöttség ment be, kik az összes diákság nevében felkérték a főigazgatót arra, hogy értesítse úgy a Ház elnökét, mint a kultuszminisztert, hogy ne járuljanak hozzá a fakultatív vallásoktatás bevezetéséhez. Úgyszintén tiltakoztak az ellen, hogy a rendőrség több társukat ok nélkül őrizetbe vette. Innen több mint 3 ezer diák a rendőrség elé vonult, fegyelmezett, zárt rendben, és követelte az őrizetbe vett, szerintük 20-30 diák szabadon bocsátását, de ez nem történt meg, ellenben a rendőrség kivezényelte a tűzoltókat. A tűzoltók parancsnoka nem volt hajlandó a diákokat locsoltatni, illetve nem locsolták a fiókát, hanem csak elébük locsoltak. Akkor közbeléptek a rendőrök, elvették a tömlőket és megeresztették a vízzuhatagot erre a fegyelmezetten viselkedő diáktömegre és szétszórták őket.

Március 20-án a diákság a Klauzál téren gyülekezett, s innen a Dóm térre mentek kb. 2 ezren. Ekkor a szakszervezet utasítására a gyárak, az üzemek leállították a munkát és kivonultatták a munkásokat. Fél 10 órakor leállt a gáz- és villanyszolgáltatás, s a villamosok is leálltak. Az egész város dermedten várakozott, hogy mi lesz ennek a vége. Az érkező munkások gumibotokkal, vasrudakkal, kerékpárláncokkal, kapákkal voltak felszerelve, és különösen a lányokat bántalmazták. Rövid idő alatt 30-40 komolyabb sérülés történt. Érdekes, hogy itt 6-8 főnyi orosz is megjelent, azok meg védték a diákokat ugyanakkor, amikor a munkások és a rendőrök verték őket.

Innen a Dóm térről bemenekültek a diákok a templomba, minthogy ott mise volt, és onnan kiszorították őket, pedig Krisztus urunk valamikor a kufárokat verte ki a templomból, nem pedig a gyermekeket. Kiszorították őket, és újra sorra vertek ezeken a gyermekeken, úgyhogy itt több mint 30 sebesülés történt. Itt újabb 35 diákot őrizetbe vettek.

113