Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
Előszó
ELŐSZÓ Az ötvenöt éve városa szolgálatában álló Dr. Szilágyi György azon szerencsés kevesek közé tartozik, akinek választott foglalkozása és érdeklődési köre, mai szóval élve hobbija egybeesik. Közigazgatási jogász, aki egész pályáját — ugyancsak ritka kivétel — egy munkahelyen töltötte. A nevek változtak: polgármesteri hivatal, tanács, önkormányzat, ő azonban maradt hivatalában. Páratlan értékű szaktudását az egyetemen szerzett elméleti ismeretek mellett a gyakorlatban egykori kollégáitól sajátította el, és alkotó módon tovább fejlesztette, amelynek eredményeként a helyi rendeletek alkotása, jegyzőkönyvek formába öntése és belső szabályzatok készítése mellett jutott ideje szakírói alkotó munkára. A közigazgatás változásai során rá háruló feladatok megoldása közben a benne megérlelődött gondolatokat papírra vetette, és közzétette szakfolyóiratokban, illetve összefoglaló tanulmányokat készített egy-egy jelentős igazgatásbeli változás helyi megvalósításáról. A jelen kötetbe gyűjtött írások akár a tanácstagok tevékenységéről, akár a tanács szakszerveinek a struktúrális elrendezését ismertetik és elemzik, hasznos tényanyagot tárnak az olvasó elé. Egyúttal megkönnyítik a további kutatásra vállalkozók munkáját, ugyanis számos felsorolt törvény, tanácsi rendelet valamint határozat irányítja a búvár- kodót az egyes témakörök további kutatásában. Segítik majd a fiatal kutatókat ezen táblázatok és rajzok adatai, amelyeket az egyes részek függelékeként csatolt. Mások mellett különösen fontosnak tartom a „Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata” című írást, mert egy hamarosan hattyúdalát megélt igazgatási átszervezés szegedi és Szeged környéki eseményeit mutatja be. A város és vidéke jó együttműködését kínáló szervezeti formát gyorsan elsöpörték a változó idők. Elemző, értékelő, feltáró és összegző írásaival elmélyültebbé vált munkája, ugyanakkor másoknak gondolatokat, információkat adott. Nagy nyeresége a szegedi közigazgatástörténet- és helytörténetírásnak, hogy sikerült közzétennie válogatott tanulmányainak gyűjteményét, ugyanis a szocialista kor igazgatásának szegedi múltjával ezideig behatóan nem foglalkoztak. Átadása után az egykori városi iratanyag levéltári feldolgozása — bár megkezdődött — még hosszú évekig eltart. Ezek után nyílik lehetőség kutatásukra. Amint illik mondani: hiánypótló munkát tart kezében az olvasó, és reméljük, példáján felbuzdulva kerül kutató, aki hozzálát a Szilágyi György által megkezdett kutatás folytatásához. Annál inkább, mert a korszak nagy része alapos feltáró tanulmányok hiánya miatt fehér folt a helytörténet iránt érdeklődők számára, jóllehet ideje lassan másfél évtizede lezárult. A közigazgatásban dolgozóknak munkájuk elvégzéséhez egyrészt magas szintű szakmai ismeretekre kell szert tenniük, másrészt mint a politika boszorkánykonyhája 5
