Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
A tanácskozást a tanácselnök azzal zárta, hogy az anyagi természetű igények megoldására most — az új költségvetési szabályok ismeretének hiányában — nem tud ígéretet tenni, az elhangzottak azonban a tanácsi vezetés számára is hasznos tájékoztatást jelentettek. Néhány hónap elteltével, a helyhatóságokra vonatkozó jogalkotói elképzelések alakulása és megismerése birtokában a tanácsi vezetők a volt községi közéleti résztvevők részére 1989. július 12-én újabb megbeszélést szerveztek. Ezen a vb-titkár ismertette az önkormányzati törvény rendelkezésre bocsájtott koncepcióját, valamint a települések gazdálkodására, az önkormányzati vagyonra és a helyi adókra vonatkozó tervezeteket. A fölszólalók között most is Kiskundorozsma képviselői voltak a legaktívabbak, öten mondták el véleményüket. Szőregről hárman vettek részt a vitában, Algyőt és Tápét két-két személy képviselte a javaslattevők között. Elhangzott, hogy az előző megbeszélésen kapott információkat a lakosok jól fogadták, indokolt, hogy ugyanők dönthessenek majd a városhoz tartozás vagy a szétválás kérdésében is. Ebben a tekintetben változatlanul megoszlottak a résztvevők nézetei, az azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a föltételek ismeretének hiányában nem igen lehet reálisan megoldást választani. Településrészenként is adódnak eltérések, amik az egyforma döntést nem teszik lehetővé. A tanácselnök a megbeszélést lezáró válaszában ismételten utalt a jogalkotás bizonytalanságaira, s bár helyeselte azt a javaslatot, hogy a volt községek jövőjéről kü- lön-külön tárgyaljanak majd, úgy ítélte meg, hogy erre csak később, több ismeret birtokában kell visszatérni. III. A városi tanács kapcsolatai a járási hivatallal és a városkörnyéki községi tanácsszer- vekkel. Változások a járások megszűnését követően A harmadik tanácstörvény, az 1971. évi I. törvény megjelenését követően a városi, valamint a járási és községi tanácsi szervek együttműködése az ellátás különböző területein — az országos gyakorlattal egyezően Szegeden is — egyre összehangoltab- ban jelentkezett. (Példának említem a járás lakosainak járóbeteg ellátását a Szegeden épült és együttesen működtetett megyei rendelőintézet révén.25) A törvényben ugyanis a jogalkotó megváltoztatta a járási tanácsi szervezet jellegét és a községi tanácsok irányában gyakorolható jogkörét, azok tartalmát, terjedelmét. Ezzel összefüggésben a 70-es évek derekán különböző politikai állásfoglalások és állami direktívák szorgalmazták a városok és a községek szervezettebb kapcsolatait.26 Ennek hatására a megyében szükséges tennivalókat megjelölte a Csongrád Megyei 25 A Csongrád megyei és a Szeged megyei városi tanácsi egészségügyi osztályok közötti 20155/1973. eü. szám alatt 1973. február 22-én kötött együttműködési megállapodás. 26 A Minisztertanács Tanácsi Hivatalának 3/1974. számú irányelve. Tanácsok Közlönye. 1974. december 27-én megjelent 66. szám. 267
