Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
eredetileg elképzelt célkitűzéseket. Igaz, ilyen elmaradások a város egyesülés előtti területein is előfordulnak. Utalt a községi részről a város erőfeszítéseit elismerő megnyilvánulásokra, de a helyenként észlelt kritikákra is. Végül körvonalazta a jövőbeni terveket, az egységes várospolitikában a reális községi igények érvényre juttatását. Az ismertetést követően tíz fölszólalás hangzott el. Algyőről egy pedagógus, Kiskundorozsmáról két tanácstag (mindketten pedagógusok) és a tsz. elnöke, Szőregről a tanácstag tsz-elnök, egy pedagógus és egy Népfront-vezető, Tápéról egy tanácstag és a kirendeltség vezetője mondta el véleményét. A hozzászólások sokféle témát érintettek, az eltelt két éves időszakban elért eredmények méltatása mellett kritika is elhangzott, vagy további igényeket hangoztattak. A vitába bekapcsolódó megyei vezető szerint egyszerre nem lehet minden gondon segíteni, valamennyi problémát megoldani, ezért is örömmel figyelte a nehézségeket megértő reális hangokat. Kérte, hogy a községi képviselők továbbítsák a lakossági igényeket, véleményeket, a szegedi vezetés pedig a községeket a város részeiként kezelje. A tanácskozást követően nyolc oldalas följegyzés, emlékeztető készült, mely tartalmazta Szeged és az öt község közigazgatási egyesítésének előzményeit és állomásait, a fejlesztési és fönntartási föladatok megoldását, azok területenkénti sajátosságait, végül pedig a további időszak teendőit. Az összefoglalót valamennyi érintettnek eljuttatták. Az ezt követő időkben a volt községekben a tanácsi tevékenység átfogó értékelésére nem került sor, a végzett munkát a tanácsi testületek főként a város külső részein tapasztaltakkal együtt vizsgálták. Egyes szakterületeken fölmerült problémákkal természetesen foglalkoztak a város tanácsi testületéi, példának említem csak, hogy 1976. január 29-ei ülésén a végrehajtó bizottság határozatot hozott Algyő, Szőreg és Tápé városrészek bekapcsolásáról a rendszeres szemétgyűjtésbe. A város egész területén megalakultak a néhány tanácstagi választókerületet magukba foglaló lakóterületi bizottságok, ezekben tanácstagok és társadalmi munkások egyaránt részt vettek. A bizottságok jórészt véleményező, javaslattevő szervek voltak, s a működési területükön élő lakosok igényét közvetítették a tanácsi vagy más szervekhez, egyes kérdésekben azonban ügydöntő jogosítványuk is volt. (E társadalmi organizációk jogállását, föladatait és szervezetét, valamint eljárásuk rendjét tanácsrendelet szabályozta. Az e körbe vágó kérdések alkalmasint külön földolgozásra lennének érdemesek.) A lakosság társadalmi munkával és a településfejlesztési — pénzbeli — hozzájárulás fizetésével járult hozzá az 1986. évet követően a tanácsi pénzeszközök kiegészítése révén a területen jelentkező közfeladatok ellátásához. A lakóterületi központokban az itt élők fizetési kötelezettségükről és az általuk támogatni érdemesített célkitűzésekről maguk dönthettek. Az egyesült községek közül Tápén tornaterem, Algyőn pedig kultúrotthon építésére, Kiskundorozsmán gázfogadó állomás létesítésére, Gyálaréten csapadékvíz-elvezető csatorna felújítására vállaltak a lakók rendszeres kiadást. A szőregiek nem szavazták meg a hozzájárulás fizetését. A tanács 1989. január 1-jével megszüntette a fizetésről szóló rendeletét, mivel az emelkedő beruházási költségek miatt a lakossági hozzájárulás azok töredékét fedezte 263
