Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
oldására alkalmas központi szennyvíztisztító telep megépítéséről. Végül intézkedést fogalmazott meg a határozat előírásainak összehangolt megvalósítására. A Kormány határozata, majd a hozzá kapcsolódó miniszteri jogszabály előírta, hogy az általános rendezési terveket öt évenként a tanácsnak fölül kell vizsgálnia. Erre Szegeden 1979 júniusában került sor. A tervező vállalat javaslatára egyes tervrészletek a város vonzáskörzetébe tartozó Tiszasziget, Zsombó, Domaszék, Deszk, Szatymaz és Sándorfalva területére is kiterjedtek a községi tanácsokkal való egyeztetés és egyetértés alapján. A módosítást tartalmazó program az 1973-ban egyesült községekre, mint szegedi városrészekre természetesen ekkor már külön kiemelés nélkül is irányadó volt. 2./ Kezdeményezés a várossal határos községek Szegeddel történő egyesítésére A Polgármesteri Hivatalnál őrzött korabeli iratok között megtalálható a Csongrád megyei MSZMP VB 1966. január 14-ei üléséről készült följegyzés, mely a város körüli egyes községek Szegedhez csatolásának megvitatásáról készült. Az ülésen nemcsak a később érintett öt községről esett szó, hanem fölmerült Újszentiván, Tiszasziget, Röszke és Domaszék, vagy legalább ezek egy részének Szegeddel egyesítése is. A vitában elhangzott olyan vélemény, hogy Kiskundorozsma, Tápé és Szőreg érintett elsődlegesen, hiszen ezek már összeépültek Szegeddel, s más — a későbbiekben is hangoztatott — indokok folytán szükséges egyesítésük a várossal. Utalás történt arra, hogy az ország más részein is folynak vizsgálatok hasonló területszervezési intézkedések előkészítéseként. Az egyik fölszólaló távlatban elképzelhetőnek tartotta, hogy majd Hódnrezővásárhelyhez és Szenteshez is csatoljanak községi településeket. Az ülésen elhangzott, hogy Domaszéket (vagy egy részét) a megépíteni tervezett petrolkémiai kombinát miatt, Röszkét pedig az akkoriban bevezetett kishatárforgalom okából kellene Szegeddel egyesíteni, de fölmerült Fehértó átcsatolásának indokoltsága is. Végül olyan döntés született, hogy Kiskundorozsma, Tápé, Szőreg és Gyálarét Szegedhez csatolását kezdeményezzék a tanácsi szervek a kormánynál. Ekkor Algyő — döntően repülőterére figyelemmel — még kimaradt a tervből. A jelenlegi szegedi önkormányzatnál található korabeli iratok között egy 1969. február 5-én keltezett 12 oldalas összeállítás szól — Algyővel együtt — községek Szegedhez csatolásáról. A javasolt intézkedést a város fejlődése szempontjából az egyik legégetőbb proolémának tekinti a dokumentum szerzője. A jelentésben Szegedre és az érintett öt községre vonatkozóan számos táblázat is található, ezek adatokat tartalmaznak a népességre, a terület-nagyságra, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekre, az egészségügyi, kereskedelmi, művelődésügyi adottságokra, az országgyűlési képviselők és a tanácstagok számára, valamint a tanácsi apparátusokra. A tervezet több alternatívát is fölsorol az átszervezést követően a közigazgatási jogállás és struktúra megoldására. Ezek közül az egyik a községek önállóságát meghagyná, csak irányításukat vonná el a járástól, illetve a megyétől a város javára. A másik, a legradikálisabb változat a községek városba történő teljes beolvasztását tartalmazta, s végül ezt az alternatívát fogadták el évekkel később. 1969-ben (közelebbi időpont nem ismert) további tervezetek is készültek, melyek lényege: a terüle249
