Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
aránt célszerű, a fejlődést előmozdító döntésnek bizonyult. Úgy vélem, elegendő csupán példának említeni Mórahalmot, amely azóta városi rangra emelkedett és számos területen jelentős hatást gyakorol a térség más településeinek fejlődésére is. II. 1./ Urbanizációs törekvések hazánkban. Szegedi városfejlesztési-rendezési tervek a tanácsi korszakban A nemzetközi területeken már korábban észlelt urbanizációs folyamatok az 50-es évek közepe táján, az úgynevezett második tanácstörvény hatályba lépését követően Magyarországon is éreztették hatásukat. Az érintett tudományos körök figyelme is a városiasodás összetevői, tényezői felé fordult. Ez különböző vizsgálódásokat generált, az e körbe tartozó megállapításokat, vizsgálati eredményeket időszakonként átfogó tanulmányok összesítették, esetenként a városokat érintő problémákat országos ankétok keretében is földolgozták. A kutatások eredményét, a tanácskozások anyagát több kiadvány ismertette,9 a tapasztalatok a közigazgatási tevékenység gyakorlatában is megjelentek. Az általam most földolgozott szegedi vonatkozások is az urbanizáció elvi alapjaihoz, majd magyar érvényesüléséhez csatlakoznak. A tanácsrendszer idején készült városfejlesztési — rendezési tervek is figyelemmel voltak Szeged és a városkörnyéki községek kapcsolataira. A tervező vállalat által készített tervezési program10 XIII. fejezete az igazgatási határ módosításáról szól. Ebben utal az 1950. évi területrendezésre (az előzőekben erről már írtam), melynek révén Szeged jelentős nagyságú tanyai részein önálló községek létesültek. A tervező ugyanakkor kifejti, hogy egyúttal Kiskundorozsmát, Tápét és Szőreget, melyek a várossal egy agglomerációt képeznek, Szegedhez kellett volna csatolni. Rámutat arra, hogy az országban más nagyvárosok esetében erre sor is került, ennek folytán Miskolc nyolc, Pécs hat, Győr négy szomszédos községgel gyarapodott. A tervező a Szegeddel egyesítés indokaként említi a területi egybeépültséget és a szerkezeti csatlakozást, a nagymérvű városi foglalkoztatást, a városellátás megszervezésének igényét. Hangsúlyozza, hogy az egyesítés hiányában egységes településszerkezeti koncepció nem érvényesülhet. Gyálarétet Szeged „mellékfalu”-jának tekinti, mely csak a városon keresztül közelíthető meg, s kereső népességének jelentős része is ott 9 A városi tanácsok időszerű kérdései. — 1956. február 23-25. között Debrecenben tartott ankét anyaga. 344 oldal. Benne: KOVACSICS JÓZSEF: A város fogalma és településeink minősítése. Városkörnyéki községek. 57-62. oldal. Alföldi városok fejlesztési kérdései c. konferencia. Előadások és hozzászólások. Békéscsaba. 1975. szeptember 3-4. 124 oldal. Az urbanizáció hatása a közigazgatásra az európai szocialista (KGST) államokban. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest. 1978. 453 oldal% Városkörnyéki községek igazgatása városi tájban Komárom megyei tapasztalatok alapján. ELTE Államigazgatási Jogi Tanszék kiadványa. Budapest. 1979. 291 oldal. Benne különösen: Müller György — Zsuffa István: A városkörnyéki községek igazgatás- és jogtudományi vizsgálatának tapasztalatai Komárom megyében. 84 oldal. Kiemelendő: A városkörnyék mint jogi kategória kialakulása. Továbbá: A város és a városkörnyék szervezeti, igazgatási kapcsolatai. 10 Szeged megyei jogú város, Kiskundorozsma, Tápé, Szőreg, Gyálarét, Domaszék községek általános rendezési terve. 1966. 27-3085/1. szám. 247
