Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Szeged és a városkörnyék igazgatási kapcsolata a huszadik évszázad második felében
SZEGED ÉS A VÁROSKÖRNYÉK IGAZGATÁSI KAPCSOLATA A HUSZADIK ÉVSZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN BEVEZETÉS Szeged és a környezetében lévő települések kapcsolatai a történelem különböző időszakaiban jelentős eltéréseket, változásokat mutatnak. Önkényesnek minősülhet az a módszer, hogy a város és vidéke adottságainak hasonló összetevőit, valamint eltérőnek minősülő jellegét és tartalmát csak meghatározott tárgykör szerint, bizonyos időhatárok között kívánja valaki bemutatni. A földolgozás terjedelme ugyanis alapvetően befolyásolja, vajon a szerző milyen célt tűzhet maga elé. Úgy vélem, teljességgel érthető, ha mind tartalmi, mind pedig időbeli korlátokat határoz meg a téma elemzője, s csupán a szükséges utalásokra hagyatkozik, amikor a maga által megjelölt határon túlterjedő igényt észlel. Pályázatra készített dolgozatom címében ezért jelöltem meg a számos vonatkozású (társadalmi, gazdasági, stb.) kapcsolatrendszernek egyikét, az igazgatási területen jelentkező összefüggést. Másrészt itt rögzítettem azt is, hogy a földolgozás csak meghatározott időtartamra irányul, vagyis mondandóm — a legszükségesebbnek vélt előzményekre utalva ugyan, de döntő mértékben — a huszadik évszázad második felének egyes történéseit kíséri figyelemmel. Nyilvánvaló, hogy mind Szeged, mind pedig a városkörnyéki települések monográfiái1 sokkal részletezőbb módon tudnak kitérni a történelmileg jelentős kapcsolati tényezőkre, de ismerünk elég sok e körbe vágó egyéb összeállítást is.2 I. 1./ Szeged tanyavilága a tanácsrendszer előtt Az 1945 előtti törvényhatóság egyik tanácsnokától származó följegyzés3 szerint Szeged területe a két világháború között, 1930-ban 141.786 katasztrális hold, illetve 816 km2, míg népessége 135.071 fő volt. Ezeket az adatokat a hivatalos statisztikai összeállítások is igazolják. A város térképe nagy V alakot mutatott, melynek egyik ' Szeged története. 4. kötet. 1919-1944. Kiadja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata megbízásából a Somogyi-könyvtár. Szeged. 1994. Algyő és népe. — Tanulmányok. Kiadja Szeged Megyei Városi Tanács megbízásából a Somogyi-könyvtár. Szeged 1987. 460 oldal. Kiskundorozsma. — Tanulmányok. Kiadja Szeged város önkormányzata megbízásából a Somogyi-könyvtár. Szeged 1995. 750 oldal. Szőreg és népe. — Tanulmányok. Kiadja Szeged Megyei Városi Tanács VB. Művelődésügyi osztálya. Szeged. 1977. 404 oldal. Tápé története és néprajza. Kiadja Tápé község tanácsa 1971. 911 oldal. 2 Erdei Ferenc: Város és vidéke. Szépirodalmi Könyvkiadó. Bp. 1971. 445 oldal. RUSZOLY JÓZSEF: Szeged megyétől Nagy-Szegedig. Szeged művelődéstörténetéből. 4. Füzet. A Móra Ferenc Múzeum kiadványa. 1987. 60 oldal. 3 Dr. MiháLYFFY LÁSZLÓ: Szeged város közigazgatása az 1929: XXX. te. hatályba lépésétől a tanácsrendszer bevezetéséig. Kézirat. 43 oldal. 243
