Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában
Végül megemlítem a törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint a tanácsok középtávú és éves tervének időtartama és a tervidőszakok kezdete azonos a népgazdasági tervekével. Vagyis a IV. ötéves terv az 1971-1975., az V. az 1976-1980., a VI. az 1981-1985. és a VII. az 1986-1990. évekre, illetve tervciklusokra terjedt ki. E szerint készültek Szegeden is a középtávú tanácsi tervek. Jelzem azonban, hogy az előzőekben említett rendszertől esetenként eltérés is adódott. így például 1986. nyarán a tanács megállapította a város hosszú távú, 1986-tól 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó terület- és településfejlesztési koncepcióját (34/1986./VI. 19./ T. sz. határozat). A végrehajtó bizottság 1988. januárjában a társadalmi-gazdasági kibontakozásra vonatkozó munkaprogramot fogadott el (2/1988./1.14./ VB. sz. határozat), míg 1989. elején a peremterületi városrészek fejlesztésére fogalmazott meg elképzeléseket. A tanácsok költségvetési gazdálkodásának jogszabályi előírásait az állami pénzügyekről szóló, többször módosított 1979. évi II. törvényben rögzítette az Ország- gyűlés. A törvény önálló fejezetben szabályozta a tanácsok költségvetési gazdálkodását, a végrehajtási rendelkezéseket pedig Kormány-rendelet tartalmazta. Megítélésem szerint a szabályozás akár áttekintő jellegű ismertetése sem oldható meg a jelen dolgozat keretében, azt azonban mégis szükségesnek tartom jelezni, hogy az előírások időnként változtak, főként a tervezési mechanizmus, de idővel az érdemi és strukturális kérdések tekintetében is. A tanulmányhoz csatolt táblázatok a vizsgált húsz év pénzügyi gazdálkodásának tételeit, illetve fő adatait tartalmazzák. Fel kell azonban hívnom a figyelmet arra, hogy a kimutatások nem képesek az időről időre jelentkező és az előző bekezdésben említett változásokat teljes pontossággal rögzíteni. Még a gazdálkodás olyan alapvető elkülönítése is változott a két évtized alatt, mint a költségvetés és az eltérő fogalomként használt fejlesztési alap, 1986-tól kezdődően ugyanis egységes pénzalapokkal kellett tervezni, számolni. Az ezt megelőző időszakban a költségvetés a tanácsi intézmény-rendszer egészének fenntartásával és működtetésével kapcsolatos pénzügyi előirányzatokat tartalmazta, a fejlesztések, új létesítmények létrehozásával kapcsolatos gazdálkodás kérdéseit pedig az úgynevezett fejlesztési alapban kellett előírni és elszámolni. A táblázatokban szereplő adatok egyértelmű elemzése ezek miatt megnyugtatóan nem lehetséges, arra azonban — úgy vélem — alkalmas az összeállítás, hogy abból tendenciák megállapíthatók, levezethetők legyenek. 215
