Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

Az egészségügy terén jelentkező tanácsi teendők mellett a szociális gondoskodás feladatainak is igyekezett a végrehajtó bizottság eleget tenni. E körben rendszeresen értékelte a szociálpolitikai tevékenységet (például 20/1976./II. 12./, 149/1982./XI.4./, 132/1989./X. 15./ sz.), bővítette a gondozás feltételeit az intézmények fejlesztése, a szociális otthonok férőhelyeinek növelése, új ellátási formák meghonosítása révén (27/1977./II. 17./, 165/1978./XII. 28./, 4/1980./I.17./, 25/1983./III.3./,

168/1986./IX.26./, 73/1988./V.5./ sz. határozatok). Figyelemmel kísérte a testület a csökkent, illetve a megváltozott munkaképességűek rehabilitációját és foglalkoztatását (83/1976./V.20./, 24/1981./III. 12./ sz.), a nehéz körülmények között élők és a nyugdíjasok helyzetét (170/1977./VIII.25./ és 53/1985./V.9./ sz.), továbbá a hajléktalanok támogatását (132/1990./VIII. 1.).

A tanulmányozott időszak alatt sokféle társadalompolitikai célkitűzés történt országos szervek állásfoglalása, vagy éppen törvényhozási aktus következményeként, s ezek a tanácsok részére is intézkedéseket tettek szükségessé. A társadalom különböző csoportjainak problémáival való foglalkozás tennivalóit különböző időtartamú, terjedelmű és jellegű intézkedési tervek tartalmazták, a tervek realizálásának és a megvalósítás ellenőrzésének egyik szereplője a végrehajtó bizottság volt.

Ennek következtében érthető, hogy a végrehajtó bizottság a társadalompolitika területére tartozó sokféle kérdéssel — visszatérő jelleggel — foglalkozott. (Nem hagyható persze figyelmen kívül, hogy az e téren megfogalmazott tervek, programok a gyakorlatban mennyiben maradtak csupán jószándékú célkitűzések, mintsem érvényesülő realitások.)

A társadalompolitikai kérdések között szerepelt az ifjúsági törvény hatására a fiatalok sajátos problémáival való foglalkozás, a vonatkozó határozatok közül néhány: 205/1973./XI.8./, 59/1974./IV. 11./, 61/1976./IV.22./, 73/1976./V.20./,

120/1976./VII.22./, 23/1978./III. 10./, 87/1980./VII.10./, 140/1982./X. 19./,

170/1984./XI.22./, 131/1986./VIII.21./, 52/1988./IV. 14./ szám. A népesedés-, valamint a nőpolitikái országos határozatok nyomán a helyi állásfoglalást tartalmazta a VB. 198/1974./X. 10./, a 259/1974./XII. 19./ és a 6/1979./1.18./ számú döntése. Az alkoholizmus elleni fellépés helyi tennivalóit például a 46/1979./IV. 12./ és a 24/1987./II.5./ számú határozatában fogalmazta meg a testület. Meglehetős gyakorisággal szerepeltek végrehajtó bizottsági ülésen a cigánylakosság helyzetével kapcsolatos kérdések (209/1976./XI. 18./, 43/1979./IV.12./, 77/1980./VI.5./, 8/1987./1.8./, 117/1988./VII.7./ számú határozatok).

VI. Hatósági munka és eljárás. Törvényességi felügyeleti tevékenység

Irányadó jogi előírások a tanácsi hatáskörbe tartozó hatósági tevékenység végzését általában a szakigazgatási szervekre bízták. A fő szabály vizsgálódásunk idején az volt, hogy az alapeljárás során a kerületi hivatal hozott első fokú határozatot, a városi szakigazgatási szervek pedig a jogorvoslatot biztosították, s a hatósági ügyintézés törvényességét a VB-titkár felügyelte. (Ez az általános séma azonban egyes ügytípusok esetében eltérést mutatott.) A végrehajtó bizottság általános hatáskörű szervként működött, a tanácsi tevékenység minden területén irányító és ellenőrző jogkörrel rendelke211