Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)

III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Események, körülmények és szereplők a szegedi tanács végrehajtó bizottságának húsz esztendős krónikájában

zati munkájáról e rendszer szerint és a testület vonatkozó határozatainak felhasználásával számolok be.

I. Területrendezés. Beruházási programok, tervek

Abban az időszakban, amelyről írásom szól, a tervszerű városfejlesztés igen jelentős célkitűzésként jelentkezett, s a végrehajtó bizottságnak e téren számos feladata adódott. Természetesen ezt a munkát is mind a szakmai közvélemény (építészek, tervezők, stb.), mind pedig az egyes létesítmények használói, a környéken élő lakosság figyelemmel kísérte, nem ritkán bírálta, kritikával illette. A tanácsi tevékenység ezen területe számos vitát váltott ki, s tapasztalható, hogy a megnyugtató megoldást nem egy vonatkozásban még napjainkra sem sikerült megtalálni.

A végrehajtó bizottság jogkörébe tartozott a rendezési-fejlesztési tervek meghatározása, a különböző beruházási programok elfogadása, természetesen a tanács gazdasági döntéseinek keretei között. A 70-es évek derekán, a 80-as évek elején a város- fejlesztés lendületes volt, szép számú létesítmény jött létre, a város számos tekintetben gyarapodott. Az időszak végére azonban — az ország más városaiban, területein észleltekhez hasonlóan — Szegeden is jelentős visszaesés mutatkozott. E folyamat gazdasági vagy politikai elemzése nyilvánvalóan meghaladja írásom kereteit, határait. így csupán bizonyos tendenciák jelzésére törekszem.

Figyelembe kell azt is vennünk, hogy nagyon nehéz lenne valamiféle fontossági sorrend szerint foglalkozni a végrehajtó bizottság — és egyáltalán: az akkori tanácsi szervek — e körbe tartozó tevékenységével, ezért inkább időrend szerint említek néhány, a VB. feladatát képező munkát.

A ciklus kezdetén hozott döntést a testület a Belváros részletes rendezési tervéről (84/1972./IV.20./ sz. határozat), a Centrum és a Domus áruház céljára terület kijelöléséről (98/1971./IX. 14./ sz.), Odessza lakótelep II. ütem lakásberuházási programjáról és a Defag újszegedi telepének kihelyezéséről (206/1972./VIII. 10./ és 97/1971./IX. 14./ sz.), elkészült a tornacsarnok beruházási programja

(109/1971./X.19./ sz.), az új Hungária Szálló építési terve (43/1972./II.24./ sz.), az 1970-es tiszai árvíz után a Dorozsmai úti új camping beruházási programja (263/1972./X.5./ sz.). Ebben az időben döntött a végrehajtó bizottság lakások építéséről (Nemestakács u., Hunyadi J. sgt., Tarján VIII. ütem, Felsőtisza-part, Felsőváros területén, a 207, 208, 209, 210/1972./VIII. 10./, a 180/1973./X. 11./, 38, 39 és 40/1974./III.28./ sz. határozatok). Jóváhagyta a testület a Tavasz utcai sütőüzem, a Somogyi-könyvtár és a Levéltár, a Rókus-Móraváros-i főgyűjtőcsatorna, a fedett uszoda és Kiskundorozsmán 12 tantermes általános iskola beruházási programját (85/1974./V.23./, 151/1974./VII.4./, 95/1975./V.8./, 186, 187 és 188/1974./IX.26./ sz. határozat).

A következő években is születtek hasonló döntések. Úgy gondolom, hogy valamennyi felsorolása elaprózná a feldolgozást, de az érdeklődők a testületi határozatok gyűjteményéből megismerhetik az e témakörbe tartozó különböző döntéseket. Jelezni szükséges azonban azt is, hogy nem volt teljesen hibátlan a végzett munka. Közismert, hogy meg kellett változtatni például Újszegeden a tornacsarnok és az uszoda beru204