Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
I. Példák a múltból
SZEGED TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK HIVATALI SZERVEZETE Ha a helyi közigazgatási struktúrát vizsgáljuk, mind az 1950 előtti területi önkormányzatok, mind a helyi tanácsok szervezetében a választott testületek mellett egyaránt megtalálható, ha nem is teljesen azonos jogállással, a hivatali szervezet. Kétségtelen, hogy a társadalmi és jogi megítélés szempontjából a választott testületek a meghatározók, a hivatali apparátus előkészítő és végrehajtó szerepe azonban a közigazgatás eredményes funkcionálásában közel sem elhanyagolható. Ezért mindkét rendszerben — átmeneti időszakokat leszámítva — képesítési előírások születtek, melyek a közigazgatásban dolgozó közszolgálati alkalmazottak szakmai felkészültségét különös követelményként határozták meg. A tanácsi működés elemzése kapcsán nem ritkán került felszínre az az ellentét, melynek alapja egyrészt a laikusnak tekintett testület, másrészt a szakértő, hivatásos címre — több-kevesebb joggal — számot tartó hivatali apparátus szerepe közti megkülönböztetés volt. Ez esetenként a központi szabályozás elvont, csak a szakmában jártas személyek részére érthető megoldásainak volt a következménye, a testület tagjaihoz nem került megfelelő és elegendő információ az előírások helyes befogadásához és realizálásához. A testületek és a hivatali szervezet közötti indokolt munkamegosztás érvényre juttatása vezetési feladatot is jelentett, s ha e téren gondok adódtak, azok az irányító és ellenőrző munka problémáit takarták. A testületek és a hivatali apparátus közti tényleges vagy vélt „egyensúlyi zavarok” sem indokolják a hivatali szervezet kérdéseivel való foglalkozás mellőzését, sőt, ez előmozdíthatja a velük szembeni társadalmi elvárások megalapozását és az igényeknek megfelelő szervezet létrehozását. Az 1950 előtti városi önkormányzat hivatali szervezetében eltérő jogállású és feladatkörű szerveket különböztethetünk meg. A hatályos jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a polgármester a hatáskörébe tartozó ügyekben egyéni (egyedi) hatóságként határoz és intézkedik. Törvényes lehetőség van azonban arra, hogy a hatáskörébe utalt ügyek vagy ügycsoportok intézését — személyes felelősségének fennmaradása mellett — más vezető tisztviselőre, a főjegyzőre és a tanácsnokokra bízza. A megbízottak az ilyen ügyeket a polgármester nevében intézik, de azokért személyükben is felelősek. A hivatali szervezet egyik kategóriájába az ügyosztályok tartoznak, melyek a polgármester hatáskörébe utalt ügyek intézését végzik. Az ügyosztályok rendszere — a feladatok változásainak függvényében — időről időre módosult, számuk az átszervezések folytán eltérően alakult. Mostani áttekintésünkben az 1946-ban működő szervezetet mutatjuk be, jelezve egyúttal az esetleg fontosabb korábbi eltéréseket. Az elnöki ügyosztály a hivatali szervezetben ellátja az általános felügyeletet és ellenőrzést. Feladatát képezi a személyzeti (kinevezés, áthelyezés, kirendelés, jutalmazás, szabadságolás, fegyelmi stb.) ügyek intézése, meghatározott szervezési teendők 19
