Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
I. Példák a múltból
Szakszerűség képviselete címén volt tagja a városi törvényhatóságnak pl. a pénzügyigazgató, az egyetem rektora, a tanfelügyelő, az állami állatorvos. A vallásfelekezetek képviselőinek száma híveik számarányához igazodott. Ilyen alapon Szegeden az 1930-as években a római katolikus egyház rendelkezett 6 bizottsági hellyel. A különböző foglalkozási ágak szerint tagozódó érdekképviseleti szervek (ügyvédi, kereskedelmi és iparkamarák stb.) részéről ebben az időben 23 volt a törvényhatósági bizottsági tagok száma. Az örökös tagok és az önkormányzati tisztviselők számát az előzőekben már jeleztük. Ez utóbbiak közé tartozott a polgármester, a helyettes polgármester, a főjegyző, a tanácsnok, az árvaszék elnöke és az árvaszéki ülnökök, a tisztifőügyész és a tisztiügyész, a mérnöki hivatal vezetője és a tűzoltóparancsnok. A törvényhatósági bizottság hatáskörét a törvényekben foglaltakra figyelemmel rögzítette a szervezeti szabályrendelet, jelezve egyúttal, hogy a törvényhatósági bizottság működési formája a közgyűlés. A testület gyakorolja a politikai, levelezési és felirati jogot, a közigazgatási bírósági panaszjogot, a fegyelmi jogkört, megalkotja a szabályrendeleteket, határoz a területét érintő és szervezetével kapcsolatos kérdésekben, felügyeletet gyakorol az önkormányzati szervek működése felett. Intézi saját gazdasági természetű ügyeit, megállapítja a költségvetést és a zárszámadást, a beruházási és városrendezési tervet, határoz a törvényhatóság vagyonának és jövedelmének ho-váfordí- tásáról, pénzeszközeinek gyümölcsöztetéséről. Dönt középületek emeléséről, közintézmények, üzemek, vállalatok létesítéséről, gondoskodik saját szükségleteinek fedezéséről, közszolgáltatások behozataláról. Hatáskörébe tartozik néhány fontosabb — mai elnevezéssel — munkáltatói jogkör gyakorlása. Nagy részletességgel tartalmazza a szervezeti szabályrendelet a közgyűlés ügyrendjét. Az előírások ismertetése természetesen most csak érintőleges lehet, így bizonyos mértékig önkényesen kiragadott. Az ügyrend szerint, évente öt alkalommal, közelebbről is meghatározott időpontban kell rendes közgyűlést tartam, rendkívüli ülés bármikor összehívható. Az ügyrend foglalkozik a közgyűlési tanácskozás vezetésével, a napirendekkel, az interpellációkkal és indítványokkal, a tanácskozás rendjével. Részletezi a döntéshozatalt, egyes ügyek (pl. költségvetés, zárszámadás) eltérő tárgyalási módját, a hozott határozatok kihirdetését, a kormányhatósági jóváhagyást igénylő döntések ügyében az eljárást. A szabályrendelet rendelkezései a tanácskozás nyilvánosságára is kitértek. A törvényhatóságok tevékenységével kapcsolatban feltétlenül szólnunk kell a vezető tisztviselőkről. A Törvény kimondja, hogy a vármegyék és a törvényhatósági jogú városok élén az államfő által kinevezett főispán áll, mint a végrehajtó hatalom képviselője. Jogosítványai — a Törvény szóhasználata szerinti „törvénykezési közegek” kivételével — a törvényhatóság területén minden ott működő állami szervezetre kiterjednek, de különösen fontosak a törvényhatósági közigazgatást illetően. A főispán ellenőrzi a törvényhatósági önkormányzatot és őrködik a törvényhatóság által közvetített állami közigazgatás érdekei felett. Ennek realizálására a Törvény részletezi a főispán jogkörét, és eljárásának különböző formáit. Szerepével függ össze, hogy ő jogosult a törvényhatósági bizottság közgyűlésének összehívására és vezetésére is. A város első tisztviselője a törvényhatósági bizottság által választott polgármester. Feladatainak felsorolása szerint intézkedik mindazon ügyekben, melyeket jogsza16