Szilágyi György: Ahogy a torony alatt láttam és megéltem… Szemelvények Szeged XX. századi közigazgatás-történetéből - Tanulmányok Csongrád Megye Történetéből 33. (Szeged, 2003)
III. A tanács és szerveinek teendői. Városkörnyéki kapcsolatok - Helyi rendeletalkotás Szegeden a Tanácsrendszer idején
III. TANÁCSRENDELETTEL SZABÁLYOZHATÓ TÁRSADALMI VISZONYOK - A SZEGEDI TANÁCS RENDELETÉINEK CSOPORTOSÍTÁSA 1. / Alkotmányos alapelv szerint a tanácsok a működési körükbe tartozó kérdésekben alkohattak helyi rendeletet. A tanácsokról szóló, már korábban említett törvények pedig a tanácsok hatáskörét tekintették ebből a szempontból meghatározónak, sőt a jogalkotó utóbb már azt is rögzítette, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit érintő szabályokat csak rendeletben állapíthatják meg. Természetes szabályozó normát képezett e téren, hogy a tanácsrendeletek a jogforrási hierarchia magasabb fokát megjelenítő jogszabályokkal nem lehettek ellentétesek. A tanácstörvények részletezték a tanácsok feladatait, sőt 1971-től hatáskörüket is megállapította a jogalkotó, így a tanácsrendeletekkel szabályozható kérdések körét is definiálni lehetett. Szabályozás volt adható az alárendelt tanácsi szervek tevékenységére, működésére, ezen túlmenően pedig helyi jelentőségű és tanácsi hatáskörbe tartozó társadalmi, gazdasági és más életviszonyok rendezésére. Ebben a körben a tanácsok rendeletéi főként az országos jogszabályok végrehajtását voltak hivatottak realizálni, jórészt úgy, hogy a szabályozás a helyi sajátosságokat tükrözze, ezek rögzítése ugyanis országosan nem volt megoldható. A törvény azonban a rendezést igénylő társadalmi viszonyokra is kiterjesztette a tanácsok jogalkotó tevékenységét, amire csak akkor kerülhetett sor, ha ebben a kérdésben központilag, országos jogszabályban nem született jogi rendezés. Nyilvánvaló, hogy az életviszonyok viszonylag szűk köre jöhetett csak számításba ennél az úgynevezett eredeti jogalkotásnál, de ez nem csupán elvi síkon volt adott, hanem — ha csekély mértékben, de — ténylegesen is jelentkezett (Szegeden pl. a lakóterületi tanácsi tevékenység szabályozása). A tanácsok hatáskörének és feladatainak együttese meghatározó jelentőségű volt abból a szempontból is, hogy a tanácsrendeleti témák mely jogágakat érintettek. A tanácsi szervezeti kérdések és a hatósági tevékenység révén nyilvánvaló az államjog és az államigazgatási jog elsődlegessége, de — kisebb mértékben — pénzügyi és polgári jogi, valamint munkajogi kérdéseket is szabályozási körükbe tartozónak tapasztalhattuk Szegeden. A tanácsi hatáskör szempontjából kizárt büntetőjog, büntető és polgári eljárási jog természetesen nem jelentett szabályozási lehetőséget helyi rendeletben. A központi jogalkotás a tanácsrendszer utolsó szakaszában — a tanácsok önkormányzati jellegének támogatása és a helyi érdekek fokozottabb érvényre juttatásának elősegítése céljából — több szabályozási téma esetében adott felhatalmazást, hogy a tanácsok rendeletben az országos jogszabályi rendezés részletszabályait állapítsák meg, sőt arra is volt példa, hogy az általános normáktól eltérő rendezésre is jogosultságot kaptak. Az már más kérdés, hogy e jogosítványok tényleges hatása kellően ér- vényesült-e? 2. / Mostani feldolgozásunkban a szegedi városi tanácsi testület által 1950 és 1990 közötti időszakban alkotott helyi rendeleteket kívánjuk vizsgálni. Az itt közreadott táblázatok adataival igyekszünk bemutatni a szegedi tanácsi jogalkotói tevékenység jellemzőit. Az 1. számú táblázat rögzíti, hogy a négy évtized alatt összesen 154 rendelet született Szegeden, s a 2. számú táblázatból az is kitűnik, hogy ebből 91 volt 129
