Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
21. A katonai szolgálati idő csökkentését és a szovjet mintájú ruhák fölcserélését régi magyar mintájúakra. 22. Fegyveres nemzeti őrség megalakítását Makó város népe követeléseinek megvédése végett. Makó, 1956. október 29. Makó Város Dolgozó népe és ifjúsága nevében” FORRÁS: Eredeti gépirat fotója. József Attila Múzeum Tört. Dók. Gyűjt. 75. 179. 1. Megtalálható: Tóth Ferenc: Az 1956-os forradalom Makón a dokumentumok tükrében. Makó, 1996. (Szirbik Miklós Társaság Füzetei, 4.) 4-5. Makó dolgozó népe és ifjúsága nevében kiadott 22 pontos követelés. A Rákosi-rendszer 1953 elejére válságba került. A társadalom nagy részének helyzete, életminősége, hangulata nagymértékben romlott. A változtatásokra azonban az MDP képtelen volt, csak Sztálin halála után, Hruscsov hatalomra kerülése tette lehetővé, hogy Magyarországon is új politikai irányvonal formálódjék. A miniszterelnöki székbe szovjet nyomásra került Nagy Imre reformpolitikájának első lépései — az internáló táborok feloszlatása, néhány koncepciós per felülvizsgálata, a kuláklisták megszüntetése, a szövetkezeti tagság önkéntességének kimondása és a lakosság körülményeinek valamelyest javítása — reményt keltettek az emberekben. 1955-ben azonban a visszarendeződés jelei mutatkoztak. Nagy Imrét elmozdították a helyéről, majd a pártból is kizárták. Körülötte azonban lassan formálódni kezdett egy értelmiségiekből álló reformellenzék, az írószövetség és annak lapja, az Irodalmi Újság, majd a Petőfi Kör révén, amelyek a nyilvánosság előtt igyekeztek leleplezni a Rákosi-rendszer bűneit. Végül 1956 júliusában Rákosi lemondott és a Szovjetunióba távozott. Az őt követő Gerő Ernő idején is elmaradtak a várt lényegi változtatások, az MDP politikájának felülvizsgálata. A pártellenzék és a közhangulat nyomására végül mégis sor került Rajk László és társai rehabilitálására, majd újratemetésükre. A pártállami diktatúra elleni küzdelem új jelenségei az ország több pontján fellángoló diákmozgalmak voltak. A MEFESZ 1956. október 22-én kiadott kiáltványában, Az ifjúság 16 pontjában foglalta össze a legfontosabbnak ítélt követeléseket, amelyek lényegében tartalmazták a társadalom bírálatát a Rákosi-diktatúráról, és egyben a szükséges változások programját is megfogalmazták. Az október 23-i pesti tüntetés, a Sztálin-szobor ledöntése, a Rádió ostroma már a fegyveres felkelés kezdetét jelentették. Ekkor született a forradalom jellegzetes háromszínű lyukas zászlója, mivel a nemzetiszínű lobogóból kivágták a szovjet mintára készült címert. A forradalom vidékre is átterjedt. A szétesett hatalom helyét új forradalmi szervek, munkástanácsok, forradalmi bizottságok vették át. Nagy Imre az események hatására átalakította kormányát, és október 28-i beszéde már szakítást jelentett az addigi 295
