Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
III. Makó az Alföld fő városa a török korban
15. 1559 // „...hűtlenségéért O Szent Királyi Felség rendelkezésére lefoglaltattak,...” „...Varkocz Tamás birtokainak nevei, melyek hűtlenségéért O Szent Királyi Felsége rendelkezésére lefoglaltattak: Makó, ezt bírta ugyanaz a Varkocz Tamás, kisebb arányát birtokolta, Firgett (Férgedet), teljes egészében,. .. Ezeket a birtokokat mindjárt azután a gyulai várhoz foglalták le, mint javaiból jó elszámolást vezetve (...) Tápé birtok, csaknem Szegedhez ér el, most is a gyulai várhoz foglalt, e birtok lakói adnak cenzus (-adót) évente 16 Ft-ot (...)” Forrás: Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv I. A honfoglalástól a polgári forradalom és a szabadságharc végéig. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1985. 147. Vass Előd fordítása. Keltezése egy utólagos bejegyzés szerint 1559-re tehető. Részletek a gyulai vár urbáriumából. 1526 után a magyar rendek az országgyűléseken az egyes portákra eső adótételeket 2-3 forintban határozták meg. A 16. század folyamán nem változtattak ezen, bár akkor a török uralom kiépülése már irreálissá tette ezt az összeget. Hiába emelkedett az egységnyi adótétel, ezt ellensúlyozta a porták számának csökkenése. A hadiadó (contributio) a törökkel folytatott küzdelem miatt ismét rendszeressé vált, ebbe beolvadt a kamarahaszna-adó is, ez utóbbi beszedési módjához kapcsolódó elnevezések (kapu-, vagy portális adó) vonatkoztak már a hadiadóra is. Hadiadót a törökök is szedtek a magyarországi hódoltság területén. Ideiglenes jelleggel, a háborúba vonuló hadsereg ellátására vezették be a 16. század folyamán, később azonban már kötelezővé tették. Összegüket minden kivetésnél újra meg újra meghatározták. Isztambulból csak irányszámok érkeztek a tartományok számára. A törökök kezdetben a magyar adórendszert vették mintának, később az adók növekedtek, és több új illetékkel is kiegészültek. A falvakban a szpáhik jogtalan jövedelmeket szereztek, mindehhez társultak a török martalócok rablásai és a szpáhi birtokokon folytatott rablógazdálkodás. A török hódítás ellenére a magyar adózás is érvényben maradt. Ebből gyakori viták robbantak ki az ellenséges felek között. Fokozatosan alakult ki az a rendszer, hogy a török eltűrte a magyar adóztatást, viszont ő is kiterjesztette adószedését a hódoltságon kívüli részekre, igaz, sokkal kisebb területre és sokkal rendszertelenebbül. így alakult ki a kettős adóztatás rendje, amelyet a két hatalom az 1547-es és 1554-es béketárgyalásokon jogi szintre emelt. 64
