Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

II. A Csanád nemzetség századai

1337. június 11.

„...egybehangzóan j elentették nekünk,...”

„...egybehangzóan jelentették nekünk, hogy az említett érsek úr (Csa- nád, esztergomi érsek) és fivéreinek fiai között egyrészről, másrészről pedig Pál fiai, Dénes, Pál és Péter között az örökségükhöz tartozó birtokaikban a következő birtokosztás történt, tudniillik a Csanád vármegyében fekvő birtokokat illetően: Makófalva nevű birtokon a földnek a nyugati részén fekvő bizonyos részecske, a ...Foknak nevezett patakocskától kezdve, amely a Maros vizéből szakad ki, és átmegy a Hód nevű mezőre a közönségesen Ereszt- vénynek nevezett ... erdőrészecskével és a falu telkeivel egészen Dénes házáig, a mondott Dénes mesternek és fivéreinek adatott nemesi udvarházuk számára, a fennmaradó Makófalva nevű birtokot ...a Fok nevű helytől kezdve két egyenlő részre osztották ..., a Maros vize felől levő része az előbb mondott érsek úrnak és fiainak adatott, ... az ugyanazon birtokon levő adó vagy vám pedig közös birtoklásban marad, az ugyanabban a faluban levő vásárhelyet ... közös megegyezéssel oda helyezik, ahová akarják.

...a Maros vize mellett fekvő Beltömpös nevű birtokot közös akarattal és hasonló óhajtással maguk és szüleik lelki üdvösségére és a Szent László király tiszteletére emelt vagy alapított egyház boldogulására hagyták oly módon, hogy abban egy papi teendőket ellátó remetét tartanak, akit a mondott birtok ellát.

...a Szentlőrinc nevű birtok minden hasznával és haszonvételével és a hozzá tartozó erdőkkel... a mondott érsek úrnak és fivérei fiainak jutott nemesi kúria számára,... közösen megengedték, hogy az ...erdőt mindkét fél ... népei vagy jobbágyai szabadon használhatják, ... ha építkezéseikhez fára van szükségük, a mondott három birtok tisztjeitől kérjenek. Kelt Szent Barnabás apostol ünnepén (jún. 1 1.) 1337.”

Forrás: Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv I. A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. Szerk. Blazovich László. Szeged. 1985. 58-59. Géczi Lajos fordítása.

10.

A Csanád nemzetség osztálylevele.

A Csanád nemzetség második nagyobb birtokosztályáról tanúskodnak a fenti forrásrészletek. 1337-ben a Telegdiek, Csanád érsek és rokonai elkülönítették birtokaikat a Makófalviaktól. Mivel a birtokosztály módjáról egy korábbi forrás elemzésekor már részletesebben szó esett, ebből a forrásból más érdekes információkra érdemes figyelmet fordítani.

44