Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
II. A Csanád nemzetség századai
minőségű ezüst pénz volt, amit a 13. század közepétől verettek a szlavón bánok a magyar király nevében. I. Károly dénárjait is így nevezték, bár abban az időben már különböző súlyú és finomságú érméket jelentett. Csanád egyházmegye területén 1 garas 4 báni (dénár)nak felelt meg. Figyelemre méltó, hogy a pápai tizedlistán csak a folyóparti vagy ahhoz közeli helységek vannak feltüntetve. Ezek lehettek a vidék legéletképesebb helyei, innen lehetett a jövedelmekre leginkább számítani. A Makófalváról befizetett 4, ill. 5 garas a többihez viszonyítva a legnagyobb adó volt. A fizetett adó mértékéből a település nagyságára is lehet következtetni. Makófal- va lakosainak számára nem rendelkezünk megbízható adatokkal ebből az időből. Más települések hasonló adataival való összevetésből arra gondolhatunk, hogy a 14. század derekára például a későbbi Hódmezővásárhelyhez hasonló méretű településsé vált. Egy 1337-es oklevél nemesi udvarház (curia) helyét említi, piacának vonzáskörzete Arad és Lippa, Gyula és Hódmezővásárhely felé nagy területekre kiterjedt, lévén Szeged egyik piaci alközpontja. Szarvasmarha-kereskedelmével a nemzetközi piacokra is eljutott a század második felétől. Szeged, Lippa és Gyula kereskedői pedig iparcikkekkel látták el vidékét. A Makó és környéke a 16. században című térképen érdemes és érdekes megfigyelni a piac és a nevesített utcák valószínűsíthető elhelyezkedését, ami utal arra is, hogy a nagyobb települések közt jelentősebb átmenő forgalom lehetett (pl. Hód utca), illetve sejteti bizonyos mesterségek jelenlétét az adott helyen (pl. Csapó utca, azaz a posztócsapók munkájára utal). A piac pedig valószínűleg a révhez lehetett közel. Makó településképét a 14-16. században meghatározta, hogy nyolc kisebb faluból nőtt össze, amelyek a Hód utcára, a főútvonalra, a csongrád-csanádi hadiútra fűződtek fel. Mindez lehetővé tette, hogy mezővárossá alakuljon. Kérdések, feladatok: Hol volt a pápák székhelye a 14. század nagy részében? Hogyan készült egy pápai tizedjegyzék? Mit tartalmazott? Milyen fontos információkat nyerhetünk a jegyzékeket áttanulmányozva: a településekről, a lélekszámúról, az írásmódról, a pénznemekről, a nevekről? Milyen egységenként, milyen gyakran készítették a pápai tizedjegyzékeket? Mire tudsz következtetni az eltérő összegű befizetésekből? Nézz utána, pontosan mit jelentenek a következő szavak: zsinat, plébánia, a főes- peresség, legátus? A térkép alapján milyen következtetésekre juthatsz városunk legkorábbi néhány utcájának elnevezéséből? Milyen mesterségek léteztek? Mi jellemezte a mezővárosok helyzetét, voltak perspektíváik? 42
