Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
II. A Csanád nemzetség századai
7. 1247. február 9. „...a Csanád nembeli Kelemenus bán fia Pongrác ispán...” „Béla, Isten kegyelméből Magyarország királya, híveinknek, a Csanádi és aradi káptalannak üdvöt és kegyet. Mivel a Csanád nembeli Kelemenus bán fia Pongrác ispán az Arad, Csanád, Temes és Szerém megyékben fekvő neki jutott, neki adományozott és adott, valamint szerzett ősi birtokait, amelyeknek nevei ezek: Pongrácfája és Pongráctelke, ugyanígy Kisfalu, Szent Lőrinc, Tompos falu negyedrésze, Ladány, Palota, ugyanígy Béb falu fele a vám felével, egy telek Pordánymonostorán, szintén egy telek Oroszlánosmonostorán és Kenézmonostorán, Szanád falu fele, Csóka, Tömörkény, Zenta- rév a vámmal, Egyházaskér, Razsán, Szentmiklós, Baromiak, Pataktó halastó, Halász, Kalántelek, Kishódos, Csávás falu fele két malommal, Tejes falu negyedrésze, Poklosi, Nádasd, Vaffaülése falu fele, amelyet más néven Kökényérnek neveznek, nemkülönben Nyárád a Szerémségben... a szomszédok zaklatásainak elhárítása miatt... új határokkal igyekszik és akarja keríteni, valamint körülvenni és a régieket megújítani. Hűségteknek elrendelve megparancsoljuk, hogy magatok közül küldjétek ki alkalmas és szavahihető férfiakat bizonyságul, akik előtt a mi emberünk, a Bylakinak mondott Péter mester, királyi udvarunk familiárisa, ...a régi határokat járja be és ugyanazokat újítsa meg, és ahol szükséges, újakat emeljen, és valamennyi előbb említett birtokot ugyanannak a Pongrác ispánnak és utódainak jegyezze békében birtoklandónak, ha nem lesz ellentmondás, az ellentmondókat pedig, ha lesznek, ... jelenlétünk elé a törvényes határnapra idézze meg, majd az idézés napját, a kijelölt határnapot, valamint az idézettek neveit, az esetnek és az egész dolognak a lefolyását nekünk híven megírjátok. Kelt Székesfehérváron, Gyertyaszentelő Boldogasszony (Mária megtisztulása) ünnepének, nyolcadán (február 9.) az Úr ezerkétszáznegyvenhetedik évében.” Forrás: Csongrád Megye Évszázadai. Történelmi Olvasókönyv I. A honfoglalástól a polgári forradalom és szabadságharc végéig. Szerk. Blazovich László. Szeged, 1985. 39-40. IV. Béla parancslevele a Csanádi és aradi káptalanhoz. Szent István csapatainak Ajtony felett aratott győzelme után annak nemzetségi birtokai nagy részét a király rokonának, Csanádnak, Doboka fiának, a megye első ispánjának adta. Ő volt a Csanád nem névadó őse. Ez a nemzetség rendelkezett a 13. századi oklevelek szerint a megyében a legkiterjedtebb és legtöbb birtokkal, így Ma33
