Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
munkahelyek szűntek meg, tartósan pedig nem keletkeztek újak. Megkezdődött a lakosság elvándorlása jobb gazdasági adottságú területekre. A közeli nagyváros, Szeged elszívó hatása is érzékelhető. A helyi értelmiség, a fiatalok, a magasan kvalifikált munkaerő nem találva megfelelő munkahelyet a kisvárosban, mobilizálódik, jó részük elhagyja a várost, kedvezőbb létfeltételeket talál a fővárosban, a Dunántúlon vagy a nagyobb városokban. Az átmenő kereskedelmi és turistaforgalom útvonala a délszláv háború befejeződése óta áttevődött a Szeged-Röszke vonalra, s ez a tény városunkban ezeken a gazdasági területeken is visszaesést eredményezett. A fejlődés új lehetőségeit a térségi együttműködésben tervezett ipari park, a gyógyfürdő felújítása és a gyógyszálló megépítése, a hagyma- és a zöldségértékesítés javítása, az autópálya meghosszabbítása, a város konferenciaközponttá és kulturális fesztiválvárossá alakítása érdekében tett lépések jelenthetik. Az Európai Unióhoz való csatlakozás Makót kedvező helyzetbe hozhatja, hiszen Kelet-Európa és a Balkán felé közvetítő szerepet biztosítana számára. Kérdések, feladatok: Mi a demográfia tudománya? Hol láttál kötetünkben népösszeírást? Készíts grafikont Makó népességének alakulásáról! Vajon miért volt mindig magyar város Makó? Hasonlítsd össze Makó és a környező mezővárosok népességének alakulását! Vajon mi az oka a város lakosságának a 20. század második felében bekövetkezett csökkenésének? Hogyan változtatnál rajta? Miért szükségesek a népszámlálások? Sorold fel néhány kiváló magyar statisztikus és demográfus nevét! Fontosnak tartod a statisztikai felméréseket te is? Miért? Honnan vennéd ki a Makóra vonatkozó statisztikai adatokat? Hallottál-e már a történeti demográfiáról? Irodalom: Magyarország történeti demográfiája: Magyarország népessége a honfoglalástól 1949- ig. Szerk. Kovacsics József. Bp., 1963. Magyarország történeti demográfiája (896-1995) Millecentenáriumi előadások. Szerk. Kovacsics József. Bp., 1997. 328
