Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
hez tartozó félholdat is C betűnek értelmezték a 19. században. A P az uradalom szerint püspökit, a város szerint privilégiumot jelentett. Makó város 1815-ben több pecsétet is használt, ebből több törvényességi vita keletkezett. A helytartótanács utasítására végül félreérthetetlen körfelirattal új pecsét készült: MAKÓ VÁROS PECSÉTJE 1819 szerepelt rajta. Az újabb címermozgalom a millennium előtt kezdődött. 1889-ben Major Miklós polgármester vetette fel a pecsétnyomón látható címer és a város múltjának egybevont magyarázatának szükségességét. A Magyar Történelmi Társulat megbízásából Tagányi Károly adott szakavatott összegzést Makó címeréről, a Heraldikai Társaság pedig megfesttette és megrajzoltatta, a városi vésnök meg elkészítette az új pecsétnyomót. Fekete Dániel református tanító megfestette ennek alapján a nagyméretű városcímert. 1960 körül a hagyományos címereket kiegészítették a szocialista korszak jellegzetes jelképeivel. Takács Győző makói grafikus keresztet és csillagot együtt ábrázoló tervét azonban ideológiailag helytelennek találták, ezért újabb címert készíttettek Szilvásy Nándorral, amelyben a város vörös-kék alapszínei, a vöröshagyma, a hullámzó Maros és a vörös csillag egyaránt helyet kaptak. Ez a címer is átmenetinek bizonyult. A múzeum és az Erdei Ferenc Társaság a város történeti címerének helyreállítását kezdeményezte. Szekeres István, makói születésű kiváló emblématervező a legrégibb címerből kiindulva módosította a Tagányi-féle galambos címert hollósra, a keresztet koronaabronccsal rögzítette a földhöz. A heraldikai szabályoknak megfelelően a madarak egy irányba néznek. A forrásban leírt, 1990-ben elfogadott városcímer értelmezését így adta meg a tanácsrendelet: „A félhold a pogányság feletti győzelmet jelképezi, a kereszt a kígyóval szintén a gonosz hatalomtól, a töröktől való megszabadulást fejezi ki. Ennek a gondolati tartalomnak kiegészítője a hírvivést jelentő holló és az éberséget kifejező daru.” A jelenlegi városi zászló anyaga selyem, méretei 90x180 centiméter, téglalap alakú, hosszában osztott piros és kék színű mezőkre. A város címere a zászló felső harmadában helyezkedik el, felette látható a Makó felirat. A városi zászló alján 10 centiméteres arany rojtozás van. Kérdések, feladatok: Kik a heraldikusok, mivel foglakoznak? Mik városunk jelképei? Honnan maradtak az utókorra a városi címerek? Mikortól számít Makó mezővárosnak? Add meg a mellékelt címerábrák szakszerű magyarázatát! Mikor kezdődött a címerkutatás megélénkülése, mit ünnepelt akkor az ország? Kik rajzolták újra Makó címerterveit a Heraldikai Társaság szaktanácsai alapján? A különböző korszakokban más-más pecsétet használtak, hasonlítsd össze ábráikat, köriratukat, hátha meg tudod állapítani, melyik király idejéből valók! Az elfogadott címer egyes részleteit próbáld megmagyarázni! 315
