Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)

VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)

politikával. Ekkor már maga mögött tudhatta a pártvezetés többségének támogatását, és az SZKP Budapestre küldött megbízottai is látszólag egyetértettek vele, és a szovjet csapatok elhagyták a fővárost.

Makón a forradalmat megelőző hónapokban a hangulat viszonylag nyugodt volt. Az MDP megtépázott tekintélye, a Petőfi Kör vitái, az egyetemisták szervezkedése csak szűk csoportokban voltak beszédtémák. Az október 23-24-i eseményekről leginkább a rádiót hallgatók értesültek. Az izgalom akkor vált érzékelhetővé, amikor az október 25-én a Parlament előtti téren lezajlott véres eseményekről tudomást szereztek. 26-án a József Attila Gimnázium két végzős tanulója Fazekas Lajos és Institoris Ildikó a gépgyári dolgozókkal együtt néma rokonszenvtüntetést kezdett szervezni a pesti áldozatok tiszteletére. A diákok Kossuth-címert csináltattak, és délután néhány százan a Kossuth-szoborhoz vonultak, ahol a koszorúzás és a Himnusz eléneklése után Institoris Ildikó elszavalta a Nemzeti Dalt. Ezután az évek óta betiltott Szózatot énekelték el.

A gimnázium előtti szovjet hősi emlékmű ledöntésének több száz nézője volt, a műveletben kb. 50-60-an vettek részt. Az emlékmű alsó bronz domborművét és a tetején lévő csillagot a MÉH-telepre vonszolták, az emlékoszlopot ledöntötték és feldarabolták.

Október 28-án már több parasztember követelte a Városházán a termelőszövetkezetek felszámolását. Az üzemekben, téeszekben és a kézműipari szövetkezetekben munkástanácsok alakultak, paraszttanács is született.

Október 29-én ismét gyűlést tartottak a Kossuth-szobor előtt — itt ismertették a forrásban olvasható 22 pontot —, és 70 tagú Nemzeti Bizottságot választottak, amelynek elnöke Zombori Lajos (SzDP) lett, tagjai Kiss Ernő (SZDP), Lukács Pál (SZDP) és Szőnyi Imre (FKGP). Ez a bizottság október 31-én átvette a végrehajtó bizottság hatáskörét a tanácsházán, igaz, a rendelkezésükre álló rövid idő alatt nem nagyon tudtak hathatós intézkedéseket hozni. Nem számolták fel a termelőszövetkezeteket, így a volt birtokos parasztok nem jutottak földjeikhez.

November 4-e után a városi pártaktivisták újraalakították szervezetüket, MSZMP néven. November 9-én a szovjet csapatok bevonultak Makóra. Véráldozatok Fazekas rendőrkapitánynak köszönhetően nem voltak. A tanácsházáról eltávolították a Nemzeti Bizottság vezetőit, majd új Ideiglenes Végrehajtó Bizottságot választottak Forgó Istvánnal az élen. így ért véget Makón a forradalom. A következő évben helyreállították a szovjet emlékművet.

Fazekas János, volt nemzeti bizottsági tagot bebörtönözték, majd Kistarcsára internálták, Institoris Ildikót, akinél forradalmi hangú röpiratot és verset találtak, két hétig fogva tartották, ő később külföldre távozott. Tóth Gyulát, aki a szovjet emlékmű ledöntésében részt vett, annyira megverték, hogy nem sokkal azután meghalt. Jámbor Zoltán, Boér Lajos, Medve János, Fazekas János, Gondos János és mások több évi börtönbüntetést szenvedtek el.

297