Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
a földesurak és tőkések népnyúzó államhatalmával szemben. Hiszen ez az államhatalom idegen volt a dolgozó nép számára, ellenségesen viselkedett velük szemben, elnyomta őket. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott a helyzet. Az államhatalom a nép érdekeit szolgálja, a legfontosabb állami funkciókban egyre inkább a dolgozó nép megbízható fiai intézik az ügyeket. Ennek természetes következménye, hogy a széles tömegek is fokozódó érdeklődést tanúsítsanak az állam ügye iránt. A helyi szervek felépítését és munkamódszerét tekintve azonban igazán gyökeres változás csak a megyei tanácsok alakulásával következett be. Természetes azonban, hogy egymagában még csak félintézkedés volt, mert az alsóbb szervek, a helyi közigazgatás szervei továbbra is cipelték magukkal a felszabadulás előtti önkormányzatinak csúfolt feudális csökevényt. A város- és a járástanácsok megalakulásával ezen a téren gyökeres változás következik be. Nem feledhetjük, hogy népi demokráciánk minden sikerének, minden eredményének kiinduló pontja a Szovjetunió felszabadító harca, az a segítség, amelyet a győzedelmes szovjet hadsereg, Sztálin elvtárs új életünk alapjainak lerakásánál nyújtott nekünk, teremtette meg a lehetőségét, amire Rákosi elvtárs országgyűlési beszédében rámutatott 1949 augusztusában, amikor az új alkotmánytervezetünket benyújtotta. Most is, amikor dolgozó népünk újabb nagy győzelméről beszélhetünk, ide kell visszanyúlni és további fejlődésünket ide kell visszavezetni. A felszabadító Vörös Hadsereg minden fasiszta ellenállást elsöprő győzelmei széjjelzúzták a mi földünkön is a földesurak, nagytőkések, népellenes államhatalmát és megmutatták a demokratikus fejlődés lehetőségét. A szocializmust építő állam döntő különbsége minden bur- zsoá állammal szemben, hogy munkájával nem merül ki a hatalom biztosításában, hanem az állam minden szervezeti szervén keresztül központi igazgatásában a megyei tanácsok középfokú igazgatásában, de a helyi szerveiben, így tehát a városi és járási tanácsokban is, szervezője a termelésnek. Ez bizonyítja minden burzsoá állammal szemben magasabbrendűségét... A városi és a járási tanácsok vannak hivatva arra, hogy működésük területén bebizonyítsák, hogy népi demokratikus államunk képes arra, hogy betöltse ezt a nagy feladatot, és nekünk a helyi tanácsokban következetesen kell továbbfejlesztenünk népköztársaságunk átszervezését, tökéletesíteni kell működését. A tanács tagjainak harcosoknak kell lenniük, minden tagjának egy nagy harcosának kell lennie a nemzetközi béketábornak. Hozzá kell járulni a makói városi tanácsnak is a proletariátus erősítéséhez. Meg kell szilárdítani azt a hatalmas pontot, amely maga százmilliókat fog össze szerte a világon a Szovjetunió vezetésével, és a békeépítő tábor kell lenni megingathatatlan részének a városi tanácsnak. A harcosság azt is jelenti, hogy forrón kell szeretni hazánkat, azt a hazát, amely jogfosztottság helyébe ezernyi lehetőséget teremtett a nép számára... A szocializmus építésének jelen szakaszában olyan vezetésre van szükség, amely nem riad vissza a nehézségektől, amely vezetőség minden tagjának 285
