Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VII. A rendszerváltások kora Makón (1945-1991)
Kérdések, feladatok: Nagyságát tekintve milyen földbirtoktípus volt jellemző Magyarországon 1945 előtt? Miért nem hozott döntő változást az 1945-ös földreform végrehajtása Makón a birtokvi szony okban? Mennyi föld szükséges egy magángazdálkodást folytató parasztcsalád biztos megélhetéséhez? Mi volt az oka, hogy 1948-tól új mezőgazdaság-politikai alapelvek léptek életbe? Milyen lépésekben következett be a „mezőgazdaság szocialista átszervezése” a Rákosi-rendszer első éveiben? Gyújtsd ki a magyarázatból! Milyen módon alakultak meg a termelőszövetkezetek? Kiknek az érdeke lehetett a a szövetkezetbe tömörülés? Fogalmazd meg, milyen érvek szólnak a közös művelés mellett vagy ellene a különböző területi adottságok figyelembe vételével! Kik és miért nem akartak belépni a termelőszövetkezetekbe? Velük szemben milyen módszereket alkalmazott a Rákosi-rendszer? Érdeklődj nagyszüleidtől vagy idősebb ismerőseidtől, ők hogyan élték meg ezt a folyamatot? Mi miatt jelentett hátrányt a tagosítás sok ember számára? Mi volt ennek politikai, illetve gazdasági célja? Milyen néven, mikor alakultak meg Makón az első mezőgazdasági szövetkezetek? Minek alapján nyilvánította a Földművelési Minisztérium Makót 1952-ben szövetkezeti várossá? Próbáld megmagyarázni, te milyen körülmények esetén mondanál le tulajdonodról! Nézz utána, milyen szövetkezeti formák működnek ma sikeresen az Európai Unió országaiban! Milyen képet nyújt a forrásként adott újságcikk a szövetkezés kialakulásáról? Alkoss véleményt a média felelősségéről a tájékoztatásban! Irodalom: Makó az első felszabadult magyar város III. Szerk. Korom Mihály. Makó. 1981. 97- 158. Forgó István: Tagosítás Makón. (1949-1952). Makó, 1976. (A Makói Múzeum Füzetei, 17.) Gergely Jenő-Izsák Lajos: A huszadik század története. Bp., 2000. (Magyar századok) 337-342. 283
