Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
Kérdések, feladatok: Keress magyarázatot arra, miért lépett a Vörös Hadsereg más ország területére a németek Szovjetunióból való kiűzése után! Milyen előzmények után került Makó 1944 őszén a szovjet támadás közvetlen vonalába? A Vörös Hadsereg melyik alakulata kapta harci feladatként a város elfoglalását? Ki volt Vészelik, mennyire ítélhetők objektívnek a forrásként naplójából idézett részek? Melyik része kelthet az olvasóban kételyeket? Miért? Tájékozódj részletesebben a megadott irodalomban, s készíts naplót egy helyi lakos szemszögéből, ő vajon hogyan élte meg azokat a napokat! A II. világháború fő eseményeinek, folyamatainak ismeretében milyennek látod a felkészülést a támadás elhárítására? A forrás jó alkalmat ad a korabeli fegyverek sorának megismerésére. Gyújtsd ki azokat, s ha érdeklődsz a típusok iránt, nézz utána, melyik milyen volt? Ha kilátogatsz a város temetőibe, nézz körül, találsz-e sírt, amelyben a Makóért vívott harcokban elesett katonák vannak eltemetve! Hol van ma városunkban II. világháborús emlékmű, kinek az alkotása? Milyen rendezvényt szerveznek az utóbbi években Makón szeptember végén, ahol hadtörténeti előadásokat lehet hallgatni? Milyen összefüggésben vannak ezek a város történetének fentebb bemutatott eseményével? Irodalom: Gergely Jenő-Izsák Lajos: A huszadik század története. Bp., 2000. (Magyar századok) 215-216., 220-221. Halmágyi Pál: A Makó környékéért vívott harcok 1944 őszén. In: (A Makói Múzeum Füzetei, 65.) Makó, 1989. 39-76. Makó az első felszabadult magyar város I. Szerk. Tamasi Mihály. Bp., 1969. 244- 248. 274
