Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
Ezt a nyugodt képet az 1930-as évek közepétől egyre inkább felkavarta a magyar politikai vezetés orientációja a német és olasz fasizmus felé, amelynek célja a határrevízió elérésének biztosítása volt a szövetségesek segítségével. A hitleri Németország a német „élettér” kibővítését tűzte ki célul. A nácik a kialakítandó nagy német birodalmat a fajelmélet alapján az alsóbbrendűnek tartott népek, valamint a baloldali és a haladó szellemiségű ellenzék megsemmisítésével akarták megvalósítani. Ehhez dolgozták ki a „végső megoldás” (Endlösung) tervét. Európa megszállását a zsidók módszeres kiirtásával (holokauszt) kapcsolták össze, ami a zsidókon kívül még más népek tömeges kiirtásához (genocídium) is vezetett (pl.: cigányok, szlávok). Magyarországon az 1938-as I., majd az 1939-es II. zsidótörvény gazdaságilag és egzisztenciálisan akarta ellehetetleníteni a zsidókat, a szellemi pályákon korlátozni működésüket, aminek hatására a jól értesült családok külföldre menekültek, illetve keresztényeket fizettek meg, hogy az ő nevükben folytathassák vállalkozásaikat. Sok zsidó ügyvédet töröltek ekkor a kamarai névjegyzékből. Makón például dr. Fehér Mórt, dr. Kárpáti Lajost, dr. Pulitzer Jenőt, dr. Lővinger Györgyöt, dr. Stein Viktort, dr. Singer Mórt, és dr. Szarnék Györgyöt. Az 1941-es III. zsidótörvénnyel teljessé vált a zsidók elkülönítése a társadalom többi részétől. A gazdag zsidó családok összefonódtak az arisztokráciával, nagy szerepet játszottak az iparban, a pénzvilágban és a szellemi életben, ezáltal befolyást gyakoroltak a kormányra és a parlamentre is. A makói közigazgatás vezetője, Bécsy Bertalan sem tagadhatta meg a zsidók elleni diszkriminatív intézkedések végrehajtását. A képviselőtestület 1940 után nem engedte nekik, hogy a vásárokon és a piacokon áruljanak. A város lakóinak ellátása így rosszabb lett, ami elégedetlenséget keltett. Az ország német megszállása után a magyar zsidók számára is elérkezett a „vészkorszak”. Napirendre került az emberi méltóság teljes eltiprása, sőt a fizikai megsemmisítés. Megkezdődött a zsidók gettókba kényszerítése, azután a lengyel és a német, illetve lengyel munka- és megsemmisítő táborokba szállítása. 266 75. A makói nettó
