Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
anyagi megizmosodását... E népet érettnek és hivatottnak tartjuk arra, hogy önmagát kormányozza. Valóban a dunai népek összefogásának szükségességét hirdetjük. ...A Duna-medence kis népeinek politikai és gazdasági érdekei közösek... Végül nem engedhetjük, hogy a zsidókérdés kizárólagosságának hirdetésével némelyek eltereljék a figyelmet társadalmi átalakulásunk szükségességéről... A zsidóságnak a nemzetre nézve kártékony elemeit egy percig sem védjük, de a nemzettel közösséget vállalókat nem vagyunk hajlandók a nemzet életéből kitaszítani... Sikerült felráznunk az ország lelkiismeretét. Felkeltettük a nemzet érdeklődését a nagy magyar sorskérdések iránt, ...megvilágítottuk a magyar nép alsó rétegeinek valódi életét és vágyait... van a márciusban közzétett pontjainkhoz hozzáfűznivalónk... e pontok közül időrend szempontjából egyet ki kell emeljünk. Ez a választójog és a szabadságjogok kérdése... Segítsenek bennünket céljaink mielőbbi megvalósításában. Ezt a kiáltványt elküldjük a magyar élet felelős gondolkodású embereinek, ...szervezeteinek, csoportoknak, sajtóorgánumoknak. Vegyék fontolóra a Márciusi Front indítványait. Várjuk válaszukat és segítségüket. Kelt Makón, 1937. október 3-án. A Márciusi Front nevében: Erdei Ferenc s.k. Féja Géza s.k. Illyés Gyula s.k. Kovács Imre s.k. Veres Péter s.k.” Forrás: Válasz, 1937. 11. szám. A Márciusi Front Makói Kiáltványa. Az 1930-as évek vége az egyik legmozgalmasabb, legnagyobb ellentmondásokkal teli időszaka a magyar történelemnek. Addig nem tapasztalt gyors ütemű gazdasági fejlődés, modernizáció, az életszínvonal emelkedése, technikai vívmányok sora, építkezések, a kultúra és a tudomány számos nagyszerű eredménye jellemzi ezeket az éveket. A politikában a háború nélküli országgyarapodás és a diktatórikus törekvések mellett is fennmaradó törvényesség, a rend és vagyonbiztonság a térség más országaihoz viszonyítva elfogadhatóvá tették a Horthy-rendszert. Ugyanakkor a jólét növekedésével együtt nőtt a szakadék a szegények és gazdagok közt. A jóléti, egészségügyi és oktatási eredmények mögött tömegméretű népnyomor, önpusztítás és tüdőbaj húzódott meg. A rend csendőrszuronyok hatására valósult meg. A nyilas-náci demagógia, a faji megkülönböztetést kodifikáló zsidótörvények jelezték, hogy Magyarország olyan 256
