Gilicze János – Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna: Város a Maros mentén. Makó története a források tükrében - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 32. (Szeged, 2002)
VI. Gyengélkedő gazdaság – emelkedő szellemi élet (1919-1945)
Szolgai engedelmességet, hálát vártak el a lakosságtól annak fejében, hogy a román sereg a rendet fenntartja a városban, és a polgárok érdekeit biztosítja. A román katonaság itt állomásoztatása viszont megszüntette a város és a vármegye politikai-önkormányzati életét, s mozgásában is gátolta a lakosságot. A polgári prefektúra Makóra helyezése a román fennhatóság véglegesítésének igényével történt. A középületekre román zászlókat tűztek ki, megsarcolták a várost közigazgatási rendszerük költségeinek fedezésére hivatkozva. Megtiltották, hogy vörös virág legyen az emberek kezében vagy ruháján, egyáltalán minden nemzeti érzületre utaló jelet engedetlenségnek tekintettek. Korlátozták a húsellátást, a kereskedelmet, gabona beszolgáltatást tettek kötelezővé. Levelet csak nyílt lapon vagy lezáratlan borítékban lehetett küldeni. Az állatállomány, a takarmány, a gabona, a gépek és minden más mellett még az esőköpenyeket(l) is rekvirálták. A főgimnázium kimutatása részletesen ismerteti, milyen károkat okoztak a megszállók az iskola berendezésében, elvittek szinte minden mozdíthatót, s értelmetlen, vandál pusztításaikkal használhatatlanná tették az intézményt. Amikor július 20-án megindult a Vörös Hadsereg tiszai offenzívája, a románok visszavonultak, ám annak elakadása után ismét visszatértek. Mindkét állam a magáénak tekintette a várost. 1920. február 24-én a románoknak meg kellett kezdeniük a Tiszántúl kiürítését, 26-án minden román egység kivonult a városból, s a szövetségesek képviselői előtt a román katonai parancsnok átadta a várost a magyar katonai hatóságoknak. Ezt követően az aradi úton elhagyták Makót az utolsó román katonák is. Végső tetemes károkozásuk az akkor még fából készült Maros-híd felszereléséhez szükséges drága fenyőfaanyag elvitele volt. A román megszállás kárösszegét közel 74 millió koronában állapították meg az Országos Statisztikai Hivatalba beérkezett kimutatások alapján. Kérdések, feladatok: Mi a véleményed az első világháború kezdetekor a lakosság részéről mutatkozó lelkesedésről? Mi okozhatta, hogy „örömmel” indultak egy támadó jellegű háborúba? Mit jelentett az ország lakossága számára a több fronton harcoló hadsereg ellátása? \ Milyen tényezőkkel magyarázható a központi hatalmak veresége? Mi volt a Monarchia legfájdalmasabb vesztesége 1918 végén? Milyen események miatt következett be Magyarország területének idegen megszállása? Mi miatt került Makó különösen hátrányos helyzetbe? Mi indokolta, hogy a város polgármestere együttműködött a megszállókkal? Hasonló esetben mit tennél? Magyarázd meg, mit jelentenek a következő kifejezések: casus belli, rekvirálás, offenzíva, prefektúra! Fontosnak tartod-e, hogy nehéz helyzetben lévő menekülteket befogadjon az, aki ezt megteheti? 240